Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 42 502 200
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 42 502 200

A hidrológiai év értékelése 2022. november 1.-2023. október 31.

Egy hidrológiai évet két részre bonthatunk, a természetes vízkészletek felhalmozódását jelentő téli félévre, és ennek fokozatos csökkenésével jellemezhető, nyári félévre. Így Magyarországon és a legtöbb közép-európai országban az éves hidrológiai ciklus november 1-jén kezdődik, és a következő év október 31-ig tart. Az elmúlt hidrológiai év léghőmérséklet szempontjából követte az eddigi trendeket, sőt, csúcsot döntött, csapadékmennyiség tekintetében viszont enyhülést hozott a korábbi aszályos évek után.

Időjárás

A rendelkezésünkre álló, sokéves átlaghőmérséklet adatok alapján egyértelmű, trendszerű növekedés figyelhető meg a FETIVIZIG területén, azonban a 2023-as hidrológiai év még így is kiemelkedő, 13 °C-os értékével az elmúlt 60 év legmagasabbja volt.

Az évi átlagos léghőmérsékletek rangsorában az első 8 helyen kivétel nélkül az utóbbi évek szerepelnek, mindössze a 2017-es és 2021-es év nem került bele a 10-es listára. Míg 1960-1990 közötti években 8-10 °C környékén alakultak az átlaghőmérsékletek, jelenleg ez már 11-13 °C közé tehető.

A nyári hónapok középhőmérsékletei is emelkedő tendenciát mutatnak, az elmúlt években a nyári hónapok átlag hőmérsékletei egyre magasabbak, átlagosan 3-3,5 °C-ot is eléri a felmelegedés mértéke 1962-től. 2023-ban 23, 1°C volt a nyári átlaghőmérséklet, ami 6. a rangsorban, a legmagasabb érték 2022-ben volt, 24,7 °C-kal.     

 

A 2023-as hidrológiai év léghőmérsékleti alakulásának vizsgálatában április kivételével folyamatosan átlag felettiek voltak a havi átlagok. Az augusztusi hónap 3 °C-kal múlta felül azt, valamint a téli hónapokban sem csökkent 2 °C alá a havi átlag, melynek negatív következményei lehetnek a mezőgazdaságra, vegetációra is.

Császárszállás állomásunk adatai alapján 46 hőségnapot (napi maximum ? 30°C) regisztráltunk a májustól szeptemberig terjedő időszakban, melynek az elmúlt 20 éves (2003-2023) átlaga 44 nap volt, szemben a korábbi 20 év (1983-2002) átlagával, amely mindössze 12 nap volt.  A legtöbb, 66 hőségnapot tavaly mértük.

 

A csapadékok éves alakulásában egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, az elmúlt súlyosan aszályos 2 évet követően idén a 608 mm-nyi, sokéves átlagot is meghaladó (678 mm) csapadékmennyiséget mértünk működési területünkön. Ez majdnem 200 mm-rel haladja meg a 2022-es hidrológiai évi össz-csapadékot (480 mm). Az idei év csapadékeloszlása egyenletes volt, a téli többlet után a nyár sem fordult aszályossá.

 

A tavalyi évre jellemző rendkívüli aszály idén nem súlytotta országunkat. Működési területünket az év nagy részében enyhe aszály jellemezte, nyáron erős aszály, illetve pontszerűen rendkívüli aszály volt észlelhető.

 

 

Az elmúlt évben a téli csapadék miatt emelkedett a talajvíz átlagos szintje. Az idei évben az egyenletes csapadéktevékenységnek köszönhetően a talajvízszintek nem süllyedtek a tavalyi évi alacsony szintekre, de a nyári csapadéktöbblet sem okozott talajvízszint-emelkedést a magas léghőmérséklet, párolgás miatt. Jelenleg a FETIVIZIG működési területén a talaj vízzel való telítettsége átlagosan 13 %. A legmagasabb a talajtelítettség a Felsőszabolcsi öblözetben mérhető (17 %), a legalacsonyabb az Ecsediláp öblözetben (7 %). A sokéves átlaghoz képest egész évben 20-27 %-kal alacsonyabbak voltak a talajtelítettségi értékek talajkútjainkban.

 

Működési területünkön 12 tározót üzemeltetünk, melyek összesen több, mint 33 millió m3 víz tározására képesek. Ehhez képest az október végi, 17 millió mösszvíztérfogat 67%-os feltöltöttségnek felel meg. Üres a Rohodi, Pazarnyi és a Szamosmenti tározónk. Nagyon kevés a víz a Vajai, Penyigei tározóban. A Harangodi tározót sikerült 82 %-os szintre tölteni júniusban, jelenleg 55 %-os, tavaly októberben üres volt. Magas feltöltöttségű a Rétközi, az Oláhréti és a Tunyogmatolcsi tározónk. Az év során februárban volt a legtöbb víz tározóinkban (75 %-os volt a telítettség), és augusztusban a legkevesebb (59 %)

 

 

Vízjárás

A folyóink vízállásai döntően a kisvízi tartományban mozogtak, de több kisebb árhullám is levonult a csapadéktevékenységek hatására. Tiszabecsen 2022 decemberében volt egy II. fokú készültséget megközelítő árhullám, azt követően csak kisebb, I. fok alatti vízállás-emelkedések voltak tapasztalhatóak.

 

A Szamos folyón egész évben nem volt készültségi szintet megközelítő árhullám, nyártól a vízszintek folyamatosan a kisvízi tartományban mozogtak. Csengernél, 2022. július 23-án dőlt meg a korábbi kisvízi rekord, -143 cm-rel. Ezt az értéket érte el már idén október elejétől többször is a vízszint, majd 2023. október 10-én a vízállás -147 cm volt, így újra megdőlt az LKV. Ekkor a vízhozammérés eredménye 19,0 m3/s volt. Az alsó szakaszon, Tunyogmatolcsnál is megközelítette a vízállás a korábbi legkisebb mért értéket, azonban azt nem lépte át.

 

 

A Túr és Kraszna folyóinkon is több árhullám vonult le, amely I. fokú készültségi szintet lépett át. A Túron, Garbolcon 2022 decemberében, és 2023 februárjában ért el a vízszint ezt az értéket, majd az év további részében alacsony vízállások uralkodtak. A Krasznán, Ágerdőmajor állomáson januárban és márciusban érte el a vízállás az I. fokot.

Az év során 2 helyen rendeltek el belvízvédelmi készültséget, január 14-től a Tiszaberceli, január 23-tól pedig a Csűrparti szivattyútelepeken, a védekezés május 23-ig tartott.

 

Működési területünkön az elmúlt hidrológiai évben összesen 282 vízhozammérés történt, a legkevesebb január hónapban (10 db), a legtöbb pedig márciusban (32 db). Több fejlesztés is megvalósult területünkön, 2023-tól Vásárosnamény és Garbolc távmérő állomásoknál vízminőségi szonda is szolgáltat adatokat, valamint Ágerdőmajornál és Kocsordon teljes állomásfelújítás történt. A Penyigei-tározó leeresztő zsilip távmérősítése is megvalósult. A felszín alatti állomáshálózat is bővült, 3 új törzsállomás létesült, valamit 7 korábban észlelt felszín közeli kutunk is távjelzősítve lett.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2023. október 14-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint decemberben az átlagosnál jóval melegebb és átlagosan csapadékos, januárban az átlagosnál melegebb és átlagosan csapadékos időjárás valószínűsíthető.

 

Szabó-Márku Melinda

monitoring referens