Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
50 éves a radarmeteorológia alkalmazása Magyarországon
Dec 13, 2019 Lucza Zoltán - osztályvezető
Magyarországon az első dokumentált meteorológiai radar-megfigyeléseket 1969 nyarán végezték Budapest nemzetközi repülőterén, Ferihegyen, ami a hazai radarmeteorológia megszületését jelentette.

Ismeretes, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett radarhálózat három radarmeteorológiai obszervatórium megépítésével és üzembe helyezésével jött létre az OMSZ, az OVF és az LRI által – 1979-ben – kötött együttműködési megállapodás értelmében.

A három időjárási radarállomásból álló, szovjet gyártmányú MRL-5 lokátoron alapuló hálózat kiépítése a Napkori Obszervatórium átadásával, 1983-ban fejeződött be.

Ezt követően a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nagyobb léptékű és átfogóbb fejlesztést indított el, aminek eredménye az lett, hogy létrejött egy három elemből álló korszerűnek tekinthető rendszer:


- a napkori radarállomáson telepítésre kerültek azok a berendezések és programok, melyek biztosítják a radarjelek digitalizálását, a mérési eredmények előfeldolgozását, valamint kiszolgálják az adatátviteli vonalakat;


- kapcsolt telefonvonalon adatátviteli lehetőséget teremtettünk a radarállomás és az igazgatóság között;


- a radaradatok fogadásához illetve a további árvízhidrológiai feldolgozásokhoz az eszköz- és szoftver hátteret megteremtettük.


Az elmúlt 50 év alkalmat ad e szakterület hazai fejlődésének áttekintésére vízügyi szempontból is.

1979-83 között az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Meteorológiai Szolgálat és a Légiforgalmi és Repülésirányító Igazgatóság közös beruházásában három időjárási radarból álló hálózat kiépítésére került sor. Ennek része a Nyíregyháza melletti Napkor település határába telepített radar.
Telepítési helyének kiválasztásakor azt tekintették fontosnak, hogy hatásterülete teljesen lefedje a Felső-Tisza Vásárosnamény feletti vízgyűjtőjét. Az adatok szolgáltatása 1984-ben telexvonalon indult meg a vízügyi igazgatóság felé.


A 90-es évek elején a nyíregyházi szinoptikus állomás kiköltözött Napkorra és radarmegfigyeléseket közösen végző állomásként Gyüre László vezetésével 2004-ig működött, amikor a napkori állomás épületét lebontották és felépítették a DWSR 2001C Doppler duálpolarizációs radarállomást.

A kézi adatfeldolgozás 200 km-es mérőkörön belül, napi egyszeri, 20x20 km-es felbontású volt. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyen feldolgozási és közreadási módszer mellett az adatok hasznosítása csekély. Ezért már akkor megkezdődnek a fejlesztések az adatfeldolgozás és közreadás korszerűsítésére, amely a számítástechnikai és adatátviteli új lehetőségekkel párhuzamosan haladt.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Országos Meteorológiai Szolgálat szoros együttműködésével megvalósuló fejlesztések az alábbiak voltak:
1984-1986 között Magyarországon először Napkoron indult el a mérésautomatizálás, amikor radardisplay processzort hoztak létre.
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nagyobb léptékű és átfogóbb fejlesztést indított el, aminek eredménye az lett, hogy létrejött egy három elemből álló rendszer:
- a napkori radarállomáson telepítésre kerültek azok a berendezések és programok, melyek biztosították a radarjelek digitalizálását, a mérési eredmények előfeldolgozását, valamint kiszolgálták az adatátviteli vonalakat;
- kapcsolt telefonvonalon adatátviteli lehetőséget teremtettünk a radarállomás és az igazgatóság között;
- a radaradatok fogadásához illetve a további árvízhidrológiai feldolgozásokhoz az eszköz- és szoftver hátteret megteremtettük.

1991-től a napkori radarmeteorológiai állomás digitális csapadék-intenzitás képeit számítógépes kapcsolattal kapta az igazgatóság, egy kisebb adatátviteli sebességet lehetővé tevő MATÁV vonalon keresztül.
A légvezetékes hálózatra jellemző, hogy elöregedett tartószerkezeteknél egyre gyakrabban jelentkeztek vihar és jégkárok.

A légvezeték a mechanikai hibákon túlmenően a minőségi követelményeknek sem feleltek meg, zajszintjük és a beszédátvitel nagyban időjárás függő, esetleges adatátvitelre alkalmatlanok voltak. Komoly gondot jelentett a gyakori szándékos rongálás, vezetéklopás is.
A digitalizált radarmérések a helyi vízügyi szakemberek figyelmét is felkeltették és egy a FETIVIZIG által benyújtott pályázati támogatással 1990/1991-ben újabb fejlesztésre került sor Napkoron.

A pályázat részeként a FETIVIZIG-nél kifejlesztettek a FETIRA szoftvert (Illés Lajos és Matavovszky György), amely alkalmas volt a modemen érkező digitális radarképek megjelenítésére, valamint az egyes vízgyűjtő területekre radaros csapadékösszegek származtatására, a földi csapadékmérések adatainak figyelembevételével.
A két együttműködő rendszerrel 1991-ben megkezdődött az automatikus digitális radar adatszolgáltatás a FETIVIZIG részére.

Első digitális mérések a később operatívvá váló IBMPC/AT alapú WRP32C MRL-5 radar automatizálási rendszerrel Napkoron 1991.05.28 14:08 UTC

1993-95 között a mérési tapasztalatok részletes elemzését követően további fejlesztések történtek. Eljárások születtek és kerültek alkalmazásba a radarjelek gyengülésének figyelembevételére és a talajcélok kiszűrésére.
A radarmérések és információk minőségének javítása céljából 1997-ben több részfeladatból álló fejlesztési program valósult meg. Ennek során kiváltották a radar saját szöginformációs rendszerét egy hazai fejlesztésű, könnyebben karbantartható megoldásra.

A FETIRA radaradat feldolgozó szoftver (1997)

1997-98-ban a radaradatokat fogadni tudó programok telepítésre kerültek a Kolozsvári Vízügyi Igazgatóságra és az Ungvári Hidrometeorológiai Szolgálathoz is. Ezzel nyilvános telefonvonalakon keresztül megindult a számítógépek közötti adatcsere a szomszédos országok felé is. Mindkét fél elégedett a rendszer üzembiztonságával és az adatok hasznosíthatóságával.
Az 1998-ban is működő mérési eljárást a novemberi rendkívüli árvíz idején is alkalmaztuk a hidrológiai előrejelzések készítésénél.

24 órás csapadékintenzitás összegkép (1998. 10. 20. 06 - 10. 21. 06 UTC)

Az első alkalmazás (nem csak Magyarországon, de Angliát kivéve egész Európában) a 2001-es tavaszi tiszai árvíz idején a FETIVIZIG – OMSZ – BMGE - HYDROInform összefogásában: Kísérleti jelleggel, kalibrált radar adattal támogatott osztott hidrológiai modellel, valós idejű árvízi előrejelzés 6 óránként.
Az árhullám levonulása után szimulációs üzemmódban vizsgáltuk a radaradatok használhatóságát, és azt tapasztaltuk, hogy a radar nyújtotta többletinformáció jól kiegészíti a földi pontszerű méréseket.

Napjainkra a meteorológiai radarok megadják a csapadék intenzitásának területi változékonyságát. Ezek a térinformatikai adatok, információk alkotják a korszerű előrejelző rendszerek bemenő adatait. Az ilyen modelleket nevezzük térinformatikai alapú hidrológiai modelleknek. Ez az előrejelző rendszer voltaképpen egy korszerű, térinformatikai alapú, hidrológiai modell. A vízgyűjtő összes lefolyást befolyásoló tényezőjét (domborzat, lejtés, talaj, erdősültség) és paraméterét (vízállás, csapadék, léghőmérséklet) képes elemezni és előre jelezni.

A DIWA előrejelző rendszer fő panelje

A rendszer felhasználja az összes elérhető hazai, illetve külföldi adatot, legyen az távmért vagy észlelt adat. A modell felhasználja továbbá a meteorológiai radar adatokat, illetve figyelembe veszi az OMSZ által 6 napra kiadott csapadék- és léghőmérsékleti előrejelzéseket. A rendszer tulajdonképpen egy vízgyűjtő szintű vízrajzi adatbázis.

Így még a le sem hullott, előrejelzett csapadékból is tudunk vízállás-előrejelzéseket készíteni. Ennek óriási jelentősége lesz a védekezéshez szükséges időelőny biztosításánál és az árapasztó tározók nyitásának megtervezésekor.

Az interaktív grafikával ellátott felhasználóbarát rendszert alapvetően kétféleképpen lehet használni: előrejelző és modellező üzemmódokban. Előrejelző üzemmódban folyamatosan – óránkénti adatfrissítéssel – készít 6 napra előre hidrológiai előrejelzéseket.
A folyók várható vízállása, vízhozama, a részvízgyűjtők várható csapadéka és hóvízkészlete is 6 napra előre jelezhető.
Európai viszonylatban is egyedülálló módon, a rendszer a nagy teljesítményű szerveren teljesen automatikusan, az év minden napján, minden órában lefut. A hidrológusok feladata az óránkénti modellfuttatások értékelése, szükség esetén az érintett szervezetek riasztása, tájékoztatók összeállítása.

Ezen fejlesztéseket a következő időszakban is folytatni kell, különösen a hidrológiai előrejelző rendszerek és a külföldi, hegyvidéki vízgyűjtőrészek monitoring rendszereinek (automata csapadékmérők, nagy radarállomásokat kiegészítő miniradarok telepítése) fejlesztése területén.

A határvízi Kormány-meghatalmazottak által jóváhagyott „Közös-magyar ukrán árvízvédelmi fejlesztési program” a monitoring-rendszer tervezett fejlesztéseinek minden fontos elemét tartalmazza beleértve ukrajnai radarállomás telepítését is, hiszen a napkori radar hatótávja – figyelembe véve domborzatot is – nem teljesen fedi le vízgyűjtőt.


A közös magyar-ukrán távmérő rendszer a meglévő napkori és a tervezett radarállomással

Az elmúlt 50 évben a radarmeteorológia óriási fejlődésen ment keresztül, a pauszpapíron ceruzával satírozott felhőképtől eljutottunk a digitális radaradat felhasználásig. Tekintettel a Felső-Tisza rendkívüli árvízi veszélyeztetettségére ebben a fejlődésben Igazgatóságunk mindvégig élen járt, melyet az elkövetkezendő időszakban is folytatni kell.