Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
Elkötelezettség a környezetterhelés csökkentésére - MHT Előadóülés a Nyírségvíz Zrt.-nél
2018. nov. 14. Nádasi Zoltán - ügyintéző
A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezete és a Nyírségvíz Zrt. közös előadóülést rendezett 2018. november 7.-én Elkötelezettség a környezetterhelés csökkentésére címmel. Az esemény helyszíne a Nyírségvíz Zrt. Tó utcai telephelyén volt, Nyíregyházán. A nagy számban megjelent érdeklődők között ott voltak többen a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) munkatársai közül is.

Az esemény levezető elnöke Bodnár Gáspár, a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezetének elnöke, a FETIVIZIG igazgatója volt. Megnyitójában kiemelte többek között, hogy a Felső-Tisza vidékén az elmúlt időszakban súlyos vízhiány tapasztalható. Ezért is fontos az, hogy a tisztított szennyvíz valóban tiszta legyen, hiszen a rendkívüli aszály miatt pl. csak azokban a csatornákban van víz, ahol a tisztított szennyvíz folyik.

A viziközmű működtetés kihívásai az ágazat és a Nyírségvíz Zrt. területén címmel tartott előadást Szabó Istvánné vezérigazgató asszony. Abban ismertette többek között, hogy Magyarországon jelenleg negyven ivóvíz szolgáltató van. A társaság már a 2011-es víziközmű törvény megjelenése előtt integrált kisebb cégeket, így a törvény megjelenése után a már meglévő tapasztalatait felhasználva és az újabb kihívásokra felkészülve hatékonyan tudta ezt folytatni. Így a megyében napjainkra már 96 településen végez vízszolgáltatást, valamint szennyvíz-elvezetést és tisztítást. Továbbá szólt a viziközmű ágazat jövedelmezőségét csökkentő hatásokról, valamint a jelentkező kihívásokról (pl. működtetési forráshiány, munkaerő-megtartás, szakmunkás utánpótlás, stb.) is. A működési területükön az összes csatorna hossz 2.814 km-re nőtt, de a bekötöttségen még van mit javítani.

Ezután az „Így készül…” című kisfilmet tekinthették meg a jelenlévők, amely a szennyvíz elvezetését és tisztítását mutatta be.
Az elkötelezettség a környezetterhelés csökkentésére azért is nagyon fontos, mondta a vetítést követően Bodnár Gáspár, mert megfelelően védeni kell az élő vizeket, hiszen - amint az a filmben is látható volt - a tisztított szennyvíz végül oda fog kerülni.

A következő előadásban Mészáros József csatornázási műszaki vezető és kollégája, Szalai Sándor a KEOP projektek eredményeit és tanulságait mutatták be. A társaság működési területén nyolc csatornázási projekt valósult meg. A munkálatok összesen 27 települést érintettek. Ebből 17 településen új rendszer került kialakításra. Hét új szennyvíztisztító telep épült fel, valamint nyolc régi tisztító telepet felújítottak. Közel 70.000 ember jutott a szolgáltatáshoz, a lakosság részéről azonban alacsony rákötési hajlam tapasztalható.

Nagyot léptünk a szennyvízkezelés szintjén előre, ismertette reflektálásában Bodnár Gáspár. A csatornahálózatnak azonban időt állónak is kell lennie, ezért olyan anyagokból célszerű megépíteni, amelyek hosszú időn át tudják biztosítani a megfelelő működését.

A „Hogyan tovább?” címet viselte Sipos Tamás és Tóth Gábor előadása, amelyben a folyamatban lévő KEHOP programokat tekintették át. Azok befejezési határideje 2020., de a nagy részük már 2019-ben elkészül. Kiemelték, hogy a mérnök szerepe kulcsfontosságú minden ilyen projekt esetében.

Tóth György, a Nyírségvíz Zrt. Nyíregyházi szennyvízüzemének üzemvezetője A csatorna is öregszik, avagy a rekonstrukciók tervezése és végrehajtása címmel tartott prezentációt. Ismertette, hogy a szennyvízcsatorna hálózatok kora helyenként meghaladja az 50 évet. A szakirodalom szerint négy szakaszra bontható a csővezetékek élettartama. Az első a beüzemelés, a kezdeti hibák szakasza, amelyet az állandósult zavarmentes üzem követ. A harmadik az elhasználódás időszaka, végül pedig a tönkremenetel folyamata következik. A csatornák várható élettartamát több tényező határozza meg. A legfontosabb a csatornacső anyaga és a kivitelezés minősége. Lényeges az üzemeltetési körülmény milyensége, valamint a karbantartások (pl. rendszeres ellenőrzés, mosatás) elvégzése is.
A csatorna rekonstrukciós terv készítése során több tényezőt is figyelembe kell venni. Ilyen az építés éve, az alkalmazott cső anyaga, az előfordult hibák száma, a csatorna állapota és terhelése.

Az utolsó előadást Dr. Veres Zoltán Szennyvíz Technológiai csoportvezető tartotta. Abban KEHOP próbaüzemek (Kállósemjén, Balkány) és meglévő telep (Újfehértó) fejlesztésének a tapasztalatairól szólt. A szennyvíztisztítási technológiák és fejlesztések bemutatása során részletesen ismertetette a Kisvárdai szennyvíztisztítóban megvalósított, a foszfor vegyszeres és biológiai úton történő eltávolítását.

Érdekes, értékes, az adott témaköröket teljesen kimerítő előadások hangzottak el a rendezvényen, mondta zárszavában Bodnár Gáspár, és megköszönte a Nyírségvíz Zrt.-nek a kiváló szervezői munkát, valamint az előadóülés számára a nívós helyszín biztosítását.