Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
20 éve történt… Megkezdődött a vízrajzi távmérő rendszer működése a Felső-Tisza- vidékén
Dec 17, 2018 Lucza Zoltán - osztályvezető
A vízrajzi távmérő rendszer 20 éves működésének alkalmából a FETIVIZIG közösen a rendszer kiépítésében közreműködő ELCOM Kft-vel ünnepi előadóülést szervezett.

A konferenciára meghívást kaptak a távmérő rendszer kiépítésében közreműködő akkori kollégák, az üzemeltetést és adatfelhasználást végző jelenlegi kollégák és vezető munkatársak, ukrán partnerszervezetünk a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság delegációja, a társ Vízügyi Igazgatóságok vezetői, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a VIZITERV Environ Kft. vezetői, a megyei védelmi bizottság titkára, a SZ-SZ-B megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője és nem utolsó sorban az ELCOM Kft. kollektívája.

A konferencia elnöke Bodnár Gáspár úr, a FETIVIZIG igazgatója volt, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta a távmérés fontosságát, az informatika és hírközlés utóbbi időszakban bekövetkezett rohamos fejlődését valamint kiemelte, hogy a FETIVIZIG mindig is élen járt a korszerű technológia alkalmazásában. Méltatta a távmérő rendszer árvízvédekezésekben betöltött szerepét, például emelve ki a 2001. márciusi árvizet.

Az első előadó Illés Lajos úr, a VIZITERV Environ Kft. igazgatója volt, aki „Megkezdődött a vízrajzi távmérő rendszer működése a Felső-Tisza-vidékén” című előadásában összefoglalta a távmérő rendszer kiépítésének előzményeit, amely jóval több, mint 20 évre nyúlik vissza.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon öt évtizede bevezetett távmérésben a mindenkori műszaki, informatikai, adatátviteli lehetőségeket kihasználva, négy különböző generációhoz tartozó eszközpark és megoldási mód váltotta egymást: 1968-78 TELEXDAT, 1978-88 HYDRA, 1988-98 MIKI M80, 1998-tól iFix-Intellution rendszer. Az állomásokat eleinte főleg az árvízi riasztás szempontjából meghatározó határközeli mértékadó vízmércékhez telepítették, későbben kiterjesztették a többi folyószakaszra, illetve belvízöblözetre is.

1968-1986 között a VITUKI fejlesztésében és kivitelezésében 2 TELEXDAT típusú állomás épült a Tiszán, Tiszabecsen és Vásárosnaményban. A vízállásadatok lekérdezése országos nyilvános telexhálózaton keresztül történt, nyilvános telexkészülékekről. A TELEXDAT állomásokat 1986-ban helyezték üzemen kívül, de még ezt megelőzően 1974-1976 között az egész igazgatóságra kiterjedő átfogó fejlesztési koncepció készült, melynek keretében hosszútávon nyíregyházi központú 20 távmérő állomásból álló rendszer kiépítését tervezték.

1975-1989 között Hydra rendszer működött. Első ütemben három állomás (Szamos Csenger, Túr Garbolc, Kraszna Ágerdőmajor) és a távmérő hálózat központja épült meg, ahol akkor még korszerű TPA-70-es számítógépet telepítettek. A Szamos Csenger állomást a vízállás, léghőmérséklet, csapadék és szélsebesség érzékelőkön kívül, vízminőségi paraméterek mérésére alkalmas műszerekkel is felszerelték. 1988-ban elkezdődött a FETIVIZIG vízrajzi távmérőrendszerének újabb korszerűsítése.
1989-1998 között MIKI M80 nevű rendszer működött IBM PC számítógéppel. A fentiekben felsorolt 5 vízrajzi távmérő állomáson kívül 3 új is létesült (Tisza Záhony, Rétközi-tó Szabolcsveresmart, Rétközberencsi szivattyútelep).

1995-ben elkészült egy tanulmány a távjelzés igazgatósági fejlesztésről, ami az 1997-ben kiirt pályázat és tervezés, majd kivitelezés alapját képezte. Az új vízrajzi távmérő rendszer tervezésekor, a korszerű mérő, kommunikációs és számítástechnikai lehetőségek mellett figyelembe vették az országos ajánlásokat, az előző időszakokban összegyűlt üzemeltetési tapasztalatokat és igényeket.

20 éve, 1998. július 27-én elkészült, majd 60 napos próbaüzem után október 1-én véglegesen átadott fejlesztést követően a korszerűsített távmérő rendszer 10 egységből állt: Nyíregyházi központ, Jármiban lévő URH átjátszó, 8 automata vízrajzi távmérő állomás: Tisza Tiszabecs, Tisza Vásárosnamény, Tisza Záhony, Szamos Csenger, Szamos Tunyogmatolcs, Túr Garbolc, Kraszna Ágerdőmajor, Rétközi-tó Szabolcsveresmart.
A rendszerhez tartozó érzékelő műszerek által mért adatok: vízállás, csapadék, léghőmérséklet, vízhőmérséklet, illetve a kommunikációs hibák, illetéktelen behatolás-, érzékelő műszerek eltávolításának, károsításának jelzése.

Volodimir Csipak úr, vezető szakértő, a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság korábbi igazgatója hozzászólásában méltatta a magyar-ukrán együttműködést, kiemelte a magyar Fél szerepét, hogy létrejöhetett a közös távmérő rendszer alapját képező mikrohullámú adatátviteli gerinchálózat. Előadásában bemutatta, az ukrán Fél törekvéseit annak érdekében, hogy a Felső-Tisza vízgyűjtő ukrán oldalán nem egy külön távmérő létesült, hanem kapcsolódtak a magyar távmérőhöz egységes műszaki paraméterekkel a hatékonyabb árvízvédelem érdekében.

Ezt követően Lucza Zoltán osztályvezető előadásában megemlékezett az 1998. novemberi árvízről, annak hidrometeorológiai előzményeiről és hidrológiai sajátosságairól, majd részletesen bemutatta a közös magyar-ukrán távmérő rendszer fejlesztéseit időrendi sorrendben.

A felső-tiszai távmérő rendszer nemzetközivé alakítása
Az 1998-2001. időszak árvizei meggyőzően bizonyították azt a korábban is ismert tényt, hogy a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A vízszint-emelkedések a magyar-ukrán határszelvénynél 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény egyértelműen meghatározza az árvizek elleni védekezés lehetséges megoldásait, és benne az adat-és információgyűjtéssel, tárolással és feldolgozással szembeni követelményeket.
E követelményeket helyesen ismerte fel az a magyar kormányprogram, mely 2000. évben 100 millió Ft értékű segély keretében Kárpátalján megalapozta a jövőt hosszútávon meghatározó, jelentős lépéseket. Megvalósult a magyarországi rendszerrel egységes, a távmérés és nemzetközi automatikus adat-forgalmazást biztosító URH és mikrohullámú hálózat gerince.

A nyíregyházi és az ungvári központot nagy sávszélességű mikrohullámú adatátviteli csatorna köti össze és az adatok kölcsönös továbbítására 5 percenkénti gyakorisággal kerül sor. Kárpátalja területén kiépített vízrajzi távmérő rendszer 11 egységből tevődik össze: Ungvári központ; 8 automata átjátszó állomás: Ungvár (Uzsgorod), Huszt-Rokoszovó, Jávornyik, Plaj, Munkács (Mukacsevo), Alsókalocsa (Kolocsava), Kraszna, Rahó (Rahiv); valamint két vízrajzi állomás: Técső és Huszt.

A kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer elemei és működési elve teljes mértékben azonos a magyar rendszerével, így azok együttműködése zavartalan. A 2003. évben 215 millió Ft-os magyar kormánysegélyből megvalósult kárpátaljai fejlesztés keretében - felhasználva a már kiépített hírközlési rendszer, és központ rendelkezésre állását - korszerűsítve lett a Tisza Técső állomás, valamint ezenkívül 11 új vízrajzi távmérő állomás készült.

A távmérő rendszer hosszú távú fejlesztési célja a komplex folyamatirányítási rendszerré alakítása volt, mely megalapozta az üzemirányítási feladatok végrehajtását.


A ClearScada folyamatirányító rendszer bemutatása
2011-ben elkezdődött "A közös magyar- ukrán távmérő rendszer továbbfejlesztése a vízgyűjtő szintű árvízmegelőzés érdekében" című pályázat megvalósítása, illetve a távmérő rendszer folyamatirányítási rendszerré alakítása, mely a távmérő rendszer egy passzív megfigyelő rendszerből egy üzemirányítási célú, vízrajzi és technológiai modulokra történő átalakítását jelentette.

Ukrajnában és Magyarországon a közös magyar-ukrán távmérő rendszer mára 172 db (122 magyar és 50 ukrán) állomásból áll. A két partner kölcsönösen eléri egymás pillanatnyi mérési értékeit, és archív adatsorát. A közös rendszer 5 percenkénti gyakorisággal mér vízállás, vízhozam, csapadék, léghőmérséklet adatokat, de a fejlesztéseknek köszönhetően a rendszer tartalmazza talaj- és rétegvíz kutak továbbá szivattyútelepek és zsilipek távmért adatait is.

Új elem az árapasztó tározók táblaállás mérése a hozzátartozó vízszintekkel együtt, mely segíti a hidrodinamikai modellek működését. Minden egy rendszerben van, ipari megbízhatóságú folyamatirányító rendszer (ClearScada) biztosítja a komplexitást, ezért szinte bármilyen feladat elvégzésére alkalmas.

Durkot Viktor osztályvezető (Ukrajna, TVI) hozzászólásában hangsúlyozta a magyar támogatás jelentőségét a rendszer létrejöttében, majd részletesen bemutatta az elmúlt időszak ukrajnai fejlesztéseit, a közösen megvalósított projekteket.

A magyar finanszírozású vízrajzi távmérő rendszer kiépítése mellett 2003. februárban átadtak egy ukrán-német finanszírozású vízrajzi állomást, az Ung folyón Ungváron, illetve elkészült két amerikai (U.S.Geological Survey - USGS) finanszírozású állomás a Latorcán Vezérszálásnál és Szolyvánál. Ezenkívül megvalósult egy EU TACIS projekt melynek keretében további távmérő állomások lettek telepítve a Felső-Tisza vízgyűjtőjére.

2011-2012. között ENPI HUSKROUA pályázati forrásból jelentős ukrán oldali fejlesztések megvalósultak meg, többek között szivattyútelepi (belvízi) monitoring állomások is létesültek.

Tóth Zoltán úr, az ELCOM Kft. igazgatója személyes hangvételű előadásában megemlékezett az elmúlt 20 év tapasztalatairól a saját „szemüvegén” keresztül, a terepi és hegyvidéki munkavégzések szépségéről és néha viszontagságairól valamint bemutatta cége munkatársait, akik között ugyancsak megtalálhatóak a több évtizede ebben a témában dolgozó szakemberek.

Előadásából számunkra az csengett le, hogy az elmúlt 20 év magas színvonalon elvégett munkája, a szakmai siker mellett egy életre szóló élményt is adott a cége dolgozói és saját maga számára.

A vízrajzi monitoring fejlesztés területén, az elmúlt 20 évben végzett magas színvonalú munkája elismeréséül Bodnár Gáspár úr, a FETIVIZIG igazgatója Tóth Zoltánt az „Árvízvédelemért” kitüntetésben részesítette.

Lábdy Jenő úr, az OVF műszaki főigazgató-helyettese gratulált az elért eredményekhez és hangsúlyozta, hogy a FETIVIZIG a távmérés mellett az ár- belvízvédelemben is kiváló eredményeket ér el.