Árvízvédelmi fejlesztések a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén 1997-től napjainkig
A Felső-Tisza és mellékfolyóinak vízjárását szinte teljes mértékben az országhatáron túli, hegy- és dombvidéki vízgyűjtők földrajzi, meteorológiai sajátosságai határozzák meg. Az árvízvédekezésre való felkészülés időelőnye rendkívül rövid, a kialakult árhullámok a csapadékhullástól számított 12-36 órán belül az országhatár térségébe érnek. Tivadarnál 2001- ben az áradás mértéke a 11 métert is elérte két nap alatt. A Tisza és a Szamos árvízi vízhozamai jelentős víztömeget képviselnek, külön-külön is megközelíthetik, illetve meghaladhatják a 4000 m3/s-ot.
1) A Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztési munkálatai:
A Felső-tiszai védelmi rendszer átfogó felülvizsgálatára az 1993. és 1995. évi karácsonyi rendkívüli árhullámokat követően, 1996-ban került sor. Az elkészült tanulmány az igazgatóság kezelésében lévő 541 km elsőrendű árvízvédelmi töltésből 130 km-t sürgős, további 130 km középtávú fejlesztését irányozta elő. Ez alapján 1997-ben indult el a „Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése” beruházási program, mely nem csupán az árvízvédelmi töltések fejlesztését irányozta elő, hanem a teljes árvízvédelmi rendszert egy egységként kezelve, minden olyan fejlesztéssel foglalkozott, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az árvízi károk kivédéséhez. Ezek a következők:
· árvízvédelmi töltések építése,
· töltésközeli kanyarokban folyószabályozási művek építése,
· műtárgyak építése, rekonstrukciója,
· védelmi központok, gátőrházak és raktárak korszerűsítése,
· az észlelőhálózat és az előrejelző rendszer fejlesztése,
· a hírközlési és adattovábbító rendszer fejlesztése,
· eszközfejlesztés (védelmi eszközök, anyagok, fenntartó gépek).
2) A beruházási program keretében megvalósult fejlesztések 1997-2006 között:
· A beruházás döntő hányadát az árvízvédelmi töltések fejlesztése – magasítása és szélesítése – tette ki. Megfelelő méretűre épültek ki a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszának védtöltései, a balparton Tiszabecs és Olcsvaapáti között, és a jobb parton Tarpa és Vásárosnamény- Gergelyiugornya között. Így az országhatártól Vásárosnaményig mindkét parton elkészült a töltésfejlesztés. 2004-ben véget ért a Szamos védvonalainak 1970-ben elkezdődött erősítése.A Túr folyó és a Palád-patak azon töltésszakaszai, amelyeken 2001-ben az árvíz átbukott, illetve töltésszakadás következett be meg lettek erősítve. A beruházás részeként eddig 95,8 km hosszban valósult meg a töltésfejlesztés, így további 34,2 km sorolható a sürgősen kiépítendők közé.
· A kiépített töltésszakaszok koronáján – a töltések jobb megközelítése érdekében – 2006-ig összesen 83,1 km hosszban készült szilárd burkolat, amely csatlakozik az országos kerékpárút hálózathoz is. A burkolt koronán védekezéskor is jól megközelíthetők a védvonalak, így a szükséges védelmi beavatkozások időben és gazdaságosabban megtehetők.
· Árvízvédelmi szempontból fontos a folyógazdálkodás is. Legnagyobb veszélyt az árvízvédelmi töltés közelében lévő folyókanyarok jelentik. 1998-2006 között 18 kanyar rendezésére került sor.
· A töltésekben lévő 151 db műtárgy jó állapota védelmi szempontból alapvető fontosságú. A fejlesztések eredményeképpen készült el a nagyecsedi, tiszaszalkai és a nagyari műtárgy teljeskörű rekonstrukciója, valamint a tiszakóródi zsilip átépítése.
· A kor igényének megfelelő három új gátőrtelep épült Tarpán, Tivadarban és Nagyarban, valamint két védelmi központ építésére került sor Kisarban és Tiszaszalkán.
· Az Igazgatóság működési területén 33 automata vízrajzi és hidrometeorológiai távmérő állomás létesült. A Magyar Köztársaság anyagi támogatásával Kárpátalján, ukrán területen 15, EU támogatással 35 automata mérőállomás épült meg. Az ukrán és a magyar fejlesztések és a rendszerek összekapcsolása eredményeképpen 68 db állomás biztosítja az előrejelzések készítéséhez szükséges adatokat.
· Felső-Tiszai árvízvédelmi előrejelző és riasztó központ kialakítása történt meg az Igazgatóságon, amelynek adatait bárki elérheti a honlapunkról (http://www.fetivizig.hu )
· Az igazgatóság a pályázati lehetőségek kihasználásával a Túr és a Kraszna folyók határszelvényében, árvízvédelmi és vízgazdálkodási alapadatokat szolgáltató ultrahangos vízhozammérő helyeket épített ki.
· Az árvízi előrejelzésben nagy szerepet játszó napkori meteorológiai radar korszerűsítése befejeződött.
· A védekezési anyagok és eszközök tárolására regionális árvízvédelmi raktár épült Vásárosnaményban.
· A 2001. március 6-án Tarpa térségében bekövetkezett töltésszakadás lokalizációs tapasztalatait feldolgozó közös és összehangolt lokalizációs terv készült a magyar és ukrán területeket magába foglaló Beregi öblözetre.
3) A „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” keretében végzett munkák 2006-2010 között:
Megvalósult fejlesztések:
· A Felső-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében 2006-ban a Tisza jobb parti töltés 4,75 km-es szakasza épült ki Tiszakerecseny és Mátyus között.
· A tivadari híd környékén a nagyvízi mederszűkület miatt jelentős árvízszint emelkedés alakult ki. A hullámtér szélessége az adottságok következtében csak harmada a szűkület feletti és alatti szakaszhoz képest. Az árvízszint csökkentő beavatkozások közül 2005-ben a híd környezetében a hullámtéri 1-1,5 m-es feltöltődés eltávolítása valósult meg, melynek. kedvező hatását már a 2006. évi tavaszi árvíz is igazolta. A Tisza bal partján a töltés védelme érdekében a partbiztosítás megerősítésre került.
· A Tiszanagyfalu-Rakamazi Nagy-Morotván az egyre gyorsuló eutrofizálódási folyamat megakadályozására mederkotrási munkák készültek el. A hidromechanizációs mederkotrás 3450 m hosszban átlag 35 m szélességben történt, 240 ezer m3 iszap eltávolításra került sor.
· A Lónyay-főcsatornán Gávavencsellő térségében a tiszai árvizek kizárására torkolati zsilip épült meg. A 2007 júniusban átadott műtárgy végleges megoldást nyújt 11 település árvízi biztonságának megteremtésére, ezáltal közel 100 km hosszban a főcsatorna töltéseinek rekonstrukciója válik szükségtelenné.
4) Árvízvédelmi fejlesztések Európai Uniós források felhasználásával 2010-től 2015-ig:
Megvalósult fejlesztések:
· A Környezeti Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül „Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között” című projekt kivitelezési munkái 2012. november 8-i ünnepélyes átadással befejeződtek.
· Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó kivitelezése az EU-s nagyprojektek keretében 2012. augusztus 23-i ünnepélyes alapkőletételt követően megkezdődtek. Az árapasztó tározó 51,1 km2 tározófelülettel, átlagosan 2,47 m vízmélységgel 126 millió m3 vizet képes a Szamos folyón érkező rendkívüli árhullámokból visszatartani. A tározó célja:
meghaladó árhullám érkezik,
- a Tisza vízszintjének csökkentése a Szamos árhullámának visszatartásával, abban az esetben, ha a Szamos torkolata alatt alakulnának ki MÁSZ-t meghaladó vízszintek,
- árvízmentes időszakban a tározó belső területén a tájgazdálkodás feltételeinek és
lehetőségeinek biztosítása.
Az ünnepélyes műszaki átadásra 2014.november 07-én került sor.
· „Árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén”, valamint „A közös magyar- ukrán távmérő rendszer továbbfejlesztése a vízgyűjtő szintű árvízmegelőzés érdekében” című projektjeink a Felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztóközpont és a Magyar-Ukrán közös távmérőrendszer korszerűsítése és további fejlesztése érdekében befejeződtek.
· A Tiszán Tiszabecs, a Szamoson Csenger térségében, a határszelvényekben, komplex monitoring állomásokat építünk ki, így folyamatos képet kapunk a Tiszán és a Szamoson érkező vizek mennyiségéről és fontosabb minőségi paramétereiről. A projekt végrehajtását az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálta, melynek megvalósítása az elmúlt évben megtörtént.
· FLOOD-WISE, „Fenntartható árvízkezelési stratégiák a határokon átnyúló vízgyűjtő területeken” című INTERREG IVC pályázat keretében a Szamos folyó meghatározott magyar és román területeire árvízi kockázatkezelési terv a Román féllel közösen elkészült.
· A Román Féllel a további fejlesztések megalapozása érdekében közös pályázatot nyújtottunk be a „Töltéskorona burkolat tervezése és kivitelezése a Túr-Palád-Batár töltésen Túrterebestől Magosligetig” címmel. A 22.6 km hosszban a koronaburkolat építési munkái 2014-ben befejeződtek.
Folyamatban lévő fejlesztések:
· Szintén a KEOP keretein belül a „Beregi Komplex Árapasztási és Ártér-revitalizációs Fejlesztés” című projekt tervezet megvalósítását az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a FETI-VIZIG alkotta „Beregi Tározó” konzorcium végzi. A „projekt célja egy tiszai árapasztó tározó és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése a Beregben. A beruházás keretében megépül egy 58 millió m3-es, átlagosan 1,1 m mélységű tározó. A tározó árapasztó hatása Tivadartól fokozatosan csökkenve Záhonyig (80 cm – 20 cm) érvényesül. A létesítmény komplexummal (az árvízvédelmen kívül) jelentősen javulni fog a mezőgazdasági és a természetvédelmi vízgazdálkodás lehetősége is, megújulnak a belvízelvezető csatornák, biztosítva lesz a vízpótlás lehetősége. A kivitelezés folyamatban van.
· A további fejlesztések megalapozása érdekében nyújtottunk be pályázatot ENPI CBC Program keretében „Közös magyar-ukrán komplex síkvidéki árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési program előkészítése a Felső-Tisza Visk- Vásárosnamény közötti szakaszára” címmel. Általános célkitűzés, hogy a tanulmányban megtervezendő létesítmények együttesen és összehangolt módon jelentős mértékű árvízszint csökkentést valósítsanak meg, a Tisza Visk-Vásárosnamény közötti szakaszán. A Tisza-Szamos-Túr közi öblözetben lehetséges árapasztó tározók vázlatterve elkészült. Az ukrán tervezések folyamatban vannak.
· A Tisza Tivadar-Tarpa és Nagyar-Tiszabecs valamint a Túr balparti Szatmárcseke-Sonkád és a Batár balpart Tiszabecs-Magosliget közötti elsőrendű védvonalainak fejlesztéséhez szükséges engedélyezési tervek készítése folyamatban van. A Tisza balpart Tiszakóród-Tiszabecs közötti 16,1 km-es töltés fejlesztéséhez a vízjogi engedélyezési eljárása is elkezdődött.