Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 42 502 200
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 42 502 200

Vízminőségi kárelhárítás

Igazgatóságunk a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormányrendelet értelmében végzi a vízminőségi kárelhárítási tevékenységek végrehajtását.


A vízminőségi kárelhárítási feladatainkat készültségi fokozatokban látjuk el:

· I. fok: szennyezés felderítése
· II. fok: az operatív (műveleti) feladat előkészítése, felkészülés a védekezésre.
· III. fok: a kárelhárítás operatív végrehajtása.

A, Védelmi szervezet felépítése, feladatai

1. Védelmi Törzs
Feladata a kárelhárításban résztvevőkkel (károkozó, vízhasználók, hatóságok, felettes szerv stb.) való kapcsolattartás, adat és információcsere, tájékoztatók és jelentések készítése. A Védelmi Törzs ellátja az észleléssel, az események értékelésével, az operatív tevékenység irányításával kapcsolatos feladatokat. A vízminőség-védelmi törzsbe beosztott dolgozók állandó ügyeletet tartanak fenn.

2. Területi koordinátorok

Vízminőségi-kárelhárítás szempontjából igazgatóságunk 3 kárelhárítási körzetre osztható Nyíri, Felsőszabolcs - Beregi, Szatmár- Keletnyíri, melyek a szakaszmérnökségek illetékessége területével azonosak, vezetőik a területi koordinátorok, akik a védelmi törzs munkáját segítik, a védelemvezető által meghatározott területen.

A szakaszmérnökségen megszervezik az ügyeletet, kapcsolatot tartanak a védekezésben résztvevő külső szervezetekkel, a törzstől kapott külön feladatokban állást foglalnak, javaslatot adnak.

1. Beavatkozó egység, Műszaki Biztonsági Szolgálat (MBSz)
A káresemények elhárítására, lokalizálására irányuló tevékenységet elsősorban a káreseményt okozó környezethasználó hajtja végre, azonban amennyiben nem áll rendelkezésére saját erőforrás úgy azt a MBSz végzi. Továbbá gondoskodik – a védelmi törzs utasításai alapján - a szükséges gépek, járművek és azok üzemeltető, illetve vezető személyzetének biztosításáról, valamint a védekezéshez szükséges kármentesítő anyagok rendelkezésre állásáról.

2. Mintavevő Munkacsoport
A vízminőséget érintő tevékenységek ellátását a 2016 óta akkreditáltan működő Mintavevő Munkacsoport segíti. A Munkacsoport feladatát képezi az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő vizeket érintő szennyezések felderítése, a felderítéshez kapcsolódó mintavételek és helyszíni vizsgálatok elvégzése, a begyűjtött minták akkreditált laboratóriumba való eljuttatása abból a célból, hogy a szennyezés minősítése mielőbb elvégezhető legyen.


2. ábra Mintavételezés a Szamos folyó a 49,9 km szelvényében
 

3. ábra Műszer kalibrálás, helyszíni mérések

4. ábra Minta helyszíni előkészítése laborba szállításra

B. Védekezés helyszínei

A környezeti kárelhárítási tevékenységek szakszerű végzéséhez igazgatóságunk 9 db kiépített és 51 db kijelölt kárelhárítási hellyel rendelkezik, melyeket az alábbi térképen szemléltetünk.



C. Védelmi eszközök, kárelhárítási gyakorlatok

Az igazgatóság gondoskodik a területi tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról, melynek raktározását a Nyíri Szakaszmérnökség végzi.

Az anyag és eszközgazdálkodással kapcsolatosan megállapítható, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló anyagokkal és eszközökkel - különböző típusú merülőfalak, olajszedő berendezések, hurkák, levegőztető berendezések, kármentesítő anyagok, perlit, homok stb. -a működési területünkön előforduló baleseti jellegű vízszennyezéseket kezelni tudjuk. Igazgatóságunk évente kárelhárítási gyakorlatokat szervez és bonyolít le a kárelhárítási szervezetbe beosztott munkatársak részére, felkészülés és továbbképzés céljából. A gyakorlatokon elsősorban a területre jellemző szennyezések elleni védekezést és az új kárelhárítási technológiákat gyakorolják.


5. ábra Levegőztető berendezés gyakorlat közben (Tiszabercel, 2014. június)

 


6. ábra Sanol hurka vízre bocsájtása (Vásárosnamény, 2018. szeptember)

D. Védelmi tervek

A rendkívüli szennyezések elleni védekezés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha ismertek a kárelhárítás technológiai módszerei, ha biztosítottak a műszaki, gazdasági és jogi feltételek, valamint a rendkívüli szennyezés elhárítására, a károk csökkentésére előre elkészített műszaki és szervezeti tervek állnak rendelkezésre.

-Tisza Záhony-Tiszabecs közötti szakasza,
-Tisza Záhony-Tokaj közötti szakasza,
-Szamos,
-Túr,
-Kraszna és Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területe.

A tervek tartalmazzák a területre vonatkozó általános adatokat; az elhelyezkedés jellemzőit; a védelmet igénylő felszíni és felszín alatti vizek megnevezését, védettségi fokozatainak meghatározását, potenciális veszélyforrásokat, jellemzőit; infrastruktúra bemutatását, közműveit dokumentáló terveket azok adatait; együttműködési terv részt; lokalizációs tervet; kárelhárítási műveleti tervet; kárelhárítási anyagokat, eszközöket.

A védekezés irányításához, a potenciális veszélyforrások alapján a felkészüléshez a különböző technológiákat alkalmazó üzemek kárelhárítási terveit is nyilvántartjuk.

E. Kitettség, szennyező források

Működési területünkön jelentős az országhatáron túlról érkező esetleges szennyezés veszélye, ugyanis illetékességi területünk három országgal határos, folyóink vízgyűjtőjének 87 %-a külföldön található. Általánosan elmondható, hogy a hazánkba belépő vízfolyások vízminőségét külföldi vízgyűjtőről származó terhelések határozzák meg. A potenciális szennyező források közül kiemelendők az ipari üzemek, szennyvíztisztító telepek, közúti és vasúti balesetek.

F. Jellemző káresemények- új kihívások

A káresetek észlelése a figyelőszolgálat hatékony munkavégzése mellett a lakosság kellő tájékozottságának, környezettudatos magatartásának, a külföldi vízügyi társszervezetekkel való megfelelő kapcsolatoknak, továbbá a hazai víziközmű szolgáltatók előrelátásának függvénye.

Igazgatóságunk a szinte heti rendszerességű szennyezések felszámolásán túl az olyan jelentős katasztrófák felszámolásában is részt vett, mint a Barátság II. Kőolaj vezeték törése Kékcse térségében (1987), Pakura szennyezés a Szamoson (1993), Cián és nehézfém szennyezés (2000), melyet a csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának is neveznek.
A külföldi eredetű szennyezések egyik speciális formája a hulladékszennyezés, melynek elsődleges oka, hogy a Tisza és mellékvízfolyásainak felső, határon túli szakaszán a hulladékgazdálkodás nem megfelelő színvonalú, ezért a lakosság a hulladékot a folyók partján, az árterekben helyezi el. Vízszintemelkedés alkalmával a hulladékot a folyó kimossa és a magyarországi szakasz felé szállítja. Az árhullámmal érkező uszadék és hulladék összegyűjtése, szelektálása és eltávolítása komoly kihívást jelent igazgatóságunk számára. Nemcsak a folyómederből körülményes eltávolítani ezeket, hanem alkalomadtán az ártérben, ágakon kirakódó hulladék begyűjtése is nehézkes és rendkívül költséges.

G. Fejlesztések

A vizeink minőségének javításához elengedhetetlen a vízminőségi monitoring tevékenység fejlesztése. A felszíni és felszín alatti vizek állapotának meghatározása, az abban bekövetkezett változások, az esetleges romlást okozó tényezők nyomonkövetése alapvető fontosságú feladat.

A Tiszabecsi komplex távmérő állomáson megvalósított fejlesztés eredményeként a vízminőségi paraméterek (oldott oxigén, vezetőképesség, pH és vízhőfok) mérési és távjelzési

lehetősége már biztosított, további szondák telepítését tervezi igazgatóságunk, a Csengeri monitoring állomás korszerűsítése, ismételt beüzemelése a jövőben várható.

Az 1519/2018. (X. 17.) Kormányhatározat értelmében folyamatban van „Az ukrajnai eredetű felső-tiszai kommunális hulladék kezelésére irányuló beruházás”- kivitelezése.

H. Összefoglalás

Igazgatóságunk vízminőség-védelmi tevékenységének alapvető célja a vizek szennyezésektől való megóvása, a bekövetkezett vízszennyezések káros hatásainak mérséklése. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük a személyi háttér felkészültségét és megteremjük a vízminőségi kárelhárítás technikai hátterét. Vizeink állapotváltozásainak figyelemmel kisérése alapvető feladatunk. Ennek eszközei az őri állományunk által napi rendszerességgel végzett szemrevételezés és a vízminőségi monitoring állomások. Feladatainkat több szervezet együttműködésével hajtjuk végre. A határon túli szervezetekkel való együttműködés elengedhetetlen a külföldi eredetű szennyezések hatékony kezelése érdekében.


Vízminőség-védelmi ügyelet telefonszáma: +36/30/6388-5151
Műszaki ügyelet telefonszáma: +36/42/502-203

 

Fotók kárelhárítási gyakorlatokról

 

Uszadék begyűjtése T-típusú merülőfallal

 

T-típusú merülőfal vízbe helyezése

 

Merülőfalak a vizen

 


Merülőfal összeszerelés

 


Nehéz merülőfal vízre bocsátás előtt