Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 42 502 200
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 42 502 200

Vízkészlet-gazdálkodás

A FETIVIZIG Vízkészlet-gazdálkodási tevékenységének bemutatása
A vízkészlettel való gazdálkodás alatt ma már nem csak a gazdasági célú felhasználók közötti vízelosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén.

A Víz Keretirányelv (VKI) az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. A VKI célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a - felszíni és felszín alatti – vizek védelmére, amely többek között a következőket foglalja magába:

  • „megakadályozza a vízi ökoszisztémák és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát ”
  • „előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú-távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot”
  • „biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket”
 
Összességében 2015-re kell elérni a felszín alatti vizek „jó” mennyiségi és kémiai állapotát.

Az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint a felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha
  • az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket),
  • a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége,
  • az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza-e a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását,
  • az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása, stb).

Kémiai szempontból jó állapotban van a víz, ha
  • a szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a közösségi joganyagban meghatározott minőségi határértékeket,
  • nem okoznak károsodásokat a felszín alatti vízzel közvetlenül, vagy közvetve a felszíni vízen keresztül összefüggő ökoszisztémákban,
  • nem mutatható ki bármilyen szennyezés térnyerése.

Igazgatóságunk vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatosan az alábbi feladatokat végzi.

- ellátja a központi és területi vízügyi nyilvántartásokat tartalmazó vízgazdálkodási információs rendszer üzemeltetését, fejlesztését, az adatok feldolgozását, értékelését és tárolását, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás biztosítását, a más információs rendszerekkel történő együttműködést;

- ellátja a vízkészlet-gazdálkodás elemeinek (vízigény, vízkészlet, kapacitások) folyamatos nyilvántartását és értékelését; közreműködik a vízkészlet- és vízhasználati adatok nyilvántartásában és feldolgozásában.

- vízföldtani napló nyilvántartás folyamatos vezetése, hidrogeológiai védőterületek nyilvántartásának frissítése, ásvány-és gyógyvíz adatbázis aktualizálása

Működési területünk jelentős mennyiségű termálvíz készlettel rendelkezik, melyek kiaknázására új hévíztermelő kutak létesítésére egyre nagyobb igény mutatkozik, melyre természetesen csak a vízkészlet-gazdálkodási szempontok hatályos jogszabályok adta keretek közötti alapos mérlegelése után kerülhet sor, különösen az intenzívebben igénybe vett helyeken.

A jövőben várható víztermelés alakulása negatív hatásokat eredményezhet. Erről a tématerületről elkészült egy publikáció Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidékén címmel mely az alábbi linken elérhető.