A FETIVIZIG vízbázisvédelmi tevékenységének bemutatása
A FETIVIZIG működési területén a közüzemi rendszerekkel szolgáltatott ivóvíz teljes egészében a felszín alatti vízkészletekből származik. Az üzemelő vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben van.
A felszín alatti vízbázisok védelmét biztosító védőidomok és védőterületek meghatározásának szükségességét a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet írja elő. Közcélú, sérülékeny felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső és hidrogeológiai védőidomokat és védőterületeket hatósági határozattal is ki kell kijelölni.
A vízbázisok két csoportját különböztetjük meg : távlati és üzemelő vízbázisok.
1996-ban a sérülékeny vízbázisok előzetes állapotfelmérésével Igazgatóságunk területén megindult az országos vízbázisvédelmi célprogram. A program keretében elvégzett vízbázis beruházási munkákat az alábbiakban foglaljuk össze:
2006-ig 18 vízbázison zárult le a diagnosztikai fázis több mint 755 millió Ft ráfordítással. A vízműkapacitást tekintve ez a sérülékeny vízbázisok 70%-át jelenti.
2007-ben a Levelek Térségi vízmű, míg 2009-ben a Nyíregyháza II. sz. vízmű (Gávavencsellő-Nyírtelek) diagnosztikai fázisa fejeződött be, végül 2010-ben lezárult a Fényeslitke-Döge és a Kemecse Kistérségi vízművek beruházása is. Ezen vízbázisok esetében a ráfordított összeg valamivel több, mint 120 millió Ft-ot tesz ki. Ezzel az állami költségvetésből finanszírozott vízbázisvédelem Igazgatóságunk területén befejeződött.
A diagnosztika eredményeként a Szakoly-Balkány Vízbázis nem bizonyult sérülékenynek, míg a Mátészalka, Fényeslitke és Kemecse vízbázisok esetében csak védőidom került kijelölésre. Hatósági kijelölés 17 vízbázis esetében történt meg.
A tulajdonos önkormányzatok részére a vagyonátadás még nem történt meg, az üzemeltetők részére a vízbázisvédelmi létesítmények (figyelőhálózat) üzemeltetésre 3 db kivételével (Nyíregyháza II. Vízmű, Fényeslitke Vízmű, Kemecse Vízmű) átadásra kerültek.
A vízbázisvédelmi beruházások főbb adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze vízbázisonként:
Az összefoglaló értékelésben az egyes vízbázisokra jellemző főbb paraméterek szerepelnek: kútszám, jellemző mélység, átlagos termelés, védettség, stb.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2.§ d) pontja leírja, hogy a lehetséges víznyerő területek a távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása az állami feladatok körébe tartozik.
Igazgatóságunk működési területét 3 db távlati vízbázis érinti, melyek diagnosztikai vizsgálatai 1994-2003. között készültek el kormányzati beruházás keretében az alábbiak szerint:
Mindhárom távlati vízbázis hatósági határozattal kijelölt védőterülettel rendelkezik, továbbá a figyelőkutak vízjogilag rendezettek, üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek, az engedélyes a FETIVIZIG. A távlati vízbázisok fenntartási feladatait, mint engedélyes az Igazgatóság végzi.
A felszín alatti vízbázisok védelmét biztosító védőidomok és védőterületek meghatározásának szükségességét a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet írja elő. Közcélú, sérülékeny felszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső és hidrogeológiai védőidomokat és védőterületeket hatósági határozattal is ki kell kijelölni.
A vízbázisok két csoportját különböztetjük meg : távlati és üzemelő vízbázisok.
1. Üzemelő sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok:
1996-ban a sérülékeny vízbázisok előzetes állapotfelmérésével Igazgatóságunk területén megindult az országos vízbázisvédelmi célprogram. A program keretében elvégzett vízbázis beruházási munkákat az alábbiakban foglaljuk össze:
|
Az országos vízbázisvédelmi célprogramban szereplő vízbázisok száma [db]
|
Lezárult a diagnosztikai fázis 2013-ig [db]
|
Átadva az üzemeltetőnek
[db] |
Átadva a tulajdonos önkormányzat részére
[db] |
|---|---|---|---|
|
22
|
22 (100%)
|
18 (82%)
|
0 (0 %)
|
2007-ben a Levelek Térségi vízmű, míg 2009-ben a Nyíregyháza II. sz. vízmű (Gávavencsellő-Nyírtelek) diagnosztikai fázisa fejeződött be, végül 2010-ben lezárult a Fényeslitke-Döge és a Kemecse Kistérségi vízművek beruházása is. Ezen vízbázisok esetében a ráfordított összeg valamivel több, mint 120 millió Ft-ot tesz ki. Ezzel az állami költségvetésből finanszírozott vízbázisvédelem Igazgatóságunk területén befejeződött.
A diagnosztika eredményeként a Szakoly-Balkány Vízbázis nem bizonyult sérülékenynek, míg a Mátészalka, Fényeslitke és Kemecse vízbázisok esetében csak védőidom került kijelölésre. Hatósági kijelölés 17 vízbázis esetében történt meg.
A tulajdonos önkormányzatok részére a vagyonátadás még nem történt meg, az üzemeltetők részére a vízbázisvédelmi létesítmények (figyelőhálózat) üzemeltetésre 3 db kivételével (Nyíregyháza II. Vízmű, Fényeslitke Vízmű, Kemecse Vízmű) átadásra kerültek.
A vízbázisvédelmi beruházások főbb adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze vízbázisonként:
|
Indítás éve
|
Befej. éve
|
Település
|
Helyi név
|
Védendő vízterm. (m3/nap)
|
|---|---|---|---|---|
|
1997
|
2001
|
Tiszabezdéd
|
Tiszabezdédi Reg. Vízmű
|
9500
|
|
1997
|
2001
|
Kótaj-Nagyhalász
|
Nyíregyháza I. Vízmű
|
20000
|
|
1997
|
2000
|
Paszab
|
Nyíregyháza Reg. Vízmű
|
7000
|
|
1998
|
2001
|
Milota
|
Milota Kistérségi Vízmű
|
600
|
|
1998
|
2001
|
Nyírgyulaj
|
Nyírgyulaj Vízmű
|
400
|
|
1998
|
2001
|
Rakamaz
|
Rakamaz Vízmű
|
1500
|
|
2000
|
2002
|
Kisvárda
|
Kisvárda I. Vízmű
|
6000
|
|
2000
|
2002
|
Kisvárda
|
Kisvárda II. Vízmű
|
5000
|
|
2000
|
2002
|
Geszteréd
|
Geszteréd Reg. Vízmű
|
10000
|
|
2000
|
2002
|
Ibrány -Jásztelep
|
Nyíregyháza Reg. Vízmű
|
13000
|
|
2000
|
2001
|
Kállósemjén
|
Kállósemjén Vízmű
|
1000
|
|
2001
|
2004
|
Baktaló-rántháza
|
Baktalórántháza Térségi Vízmű
|
2700
|
|
2001
|
2004
|
Mátészalka
|
Mátészalka Kistérségi Vízmű
|
13600
|
|
2001
|
2004
|
Nyírbátor
|
Nyírbátor Térségi Vízmű
|
5000
|
|
2001
|
2004
|
Vásárosna-mény
|
Vásárosnamény Térségi Vízmű
|
3000
|
|
2002
|
2006
|
Nagykálló
|
Nagykálló Vízmű
|
3600
|
|
2002
|
2006
|
Dombrád
|
Dombrád Térségi Vízmű
|
2000
|
|
2002
|
2004
|
Szakoly
|
Szakoly-Balkány Vízmű
|
1500
|
|
2002
|
2007
|
Levelek
|
Levelek Térségi Vízmű
|
2100
|
|
2002
|
2009
|
Gávavencsellő-Nyírtelek
|
Nyíregyháza II. Vízmű
|
20000
|
|
2003
|
2010
|
Fényeslitke
|
Fényeslitke Vízmű
|
1000
|
|
2003
|
2010
|
Kemecse
|
Kemecse Vízmű
|
2000
|
Az összefoglaló értékelésben az egyes vízbázisokra jellemző főbb paraméterek szerepelnek: kútszám, jellemző mélység, átlagos termelés, védettség, stb.
2. Távlati Vízbázisok:
A távlati-vízbázisok jelentik az ország stratégiai ivóvíztartalékait, melyeket a későbbiekben jelentkező vízigények kielégítésére igénybe lehet venni, illetve azokban az esetekben, ha a ma üzemelő vízbázisok közül valamelyiket - például elszennyeződés miatt - fel kell hagyni, vagy víztermelésüket valamilyen ok miatt korlátozni kell.A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2.§ d) pontja leírja, hogy a lehetséges víznyerő területek a távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása az állami feladatok körébe tartozik.
Igazgatóságunk működési területét 3 db távlati vízbázis érinti, melyek diagnosztikai vizsgálatai 1994-2003. között készültek el kormányzati beruházás keretében az alábbiak szerint:
|
Sorszám
|
Távlati Vízbázis megnevezése
|
Tulajdonos
|
Üzemeltető, engedélyes
|
Védendő víztermelés (m3/nap)
|
Figyelőhálózat (kút)
[db] |
|---|---|---|---|---|---|
|
25.4
|
Mezőladány
Távlati Vízbázis |
Magyar Állam
|
FETI-VIZIG
|
13.000
|
20
|
|
24.1
|
Vásárosnamény Távlati Vízbázis
|
Magyar Állam
|
FETI-VIZIG
|
14.000
|
17
|
|
24.2
|
Szatmárcseke-Tiszakóród
Távlati vízbázis |
Magyar Állam
|
FETI-VIZIG
|
35.000
|
35
|
Mindhárom távlati vízbázis hatósági határozattal kijelölt védőterülettel rendelkezik, továbbá a figyelőkutak vízjogilag rendezettek, üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek, az engedélyes a FETIVIZIG. A távlati vízbázisok fenntartási feladatait, mint engedélyes az Igazgatóság végzi.
1. ábra Figyelőhálózat részét képező vízbázisvédelmi figyelőkút (Szatmárcseke)