Árvízvédelmi rendszer bemutatása

A Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer bemutatása

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 541 km árvízvédelmi töltéstalálható.Az árvízvédelmi töltések összesen 17 elkülönülő árvízvédelmi szakaszra tagolódnak, amelyekegyenként 2-6 db további kisebb egységekre, gátőrjárásokra vannak felosztva. A burkolattalellátott töltések hossza 135 km. A stabilizált töltéskorona összes hossza 78 km.
A töltésekben lévő 144 db műtárgy található, melyek döntő többsége a funkcióját jól ellátja.Árvízkor megfigyelés alatt tartandó műtárgyak száma működési területünkön a fejlesztésekellenére is jelentős.
A vízügyi kezelésű II. rendű művek (Szamos-Túrközi zárógát, olcsvaapáti körgát) jóállapotban vannak, viszont a társulati kezelésű nyárigátak elhanyagoltak, szerepüket nemtöltik be.

BEREGI ÖBLÖZET

Az öblözethez 61,162 km árvízvédelmi töltés tartozik, amely a Tisza
jobbparton TarpátólLónyáig húzódik és csatlakozik a Bereget védő ukrán töltésekhez.

Az első töltések 1846-1849-ben épültek a Borsa-torok és Tarpa között, majd 1855-76-banTarpa és Csap között, amelyek jórészt a régi vármegyei töltés nyomvonalán haladtak. Ezutána töltéseket folyamatosan magasították az egyre nagyobb árvizek miatt. Az 1888. évi árvízután kiépült töltések hosszú ideig kiállták az árvízi próbákat. A töltésekkel együtt általábanmegépítették azokat a műtárgyakat is, amelyek a töltésezés révén lefolyástalanná váltterületekről a belvíz levezetését voltak hivatva megoldani.
1948-ban a tivadari gátszakadás után, a felső szakaszon sapkázással magasították a töltést14,5 km hosszban, a kialakult árvízszint fölé 0,5 m-rel.
1949-től Vásárosnamény felett a szakadás nélküli, számított árvízszint lett a mértékadó, alattatovábbra is az 1888. évi árvízszint maradt. 1950-54. között e szint fölé 0,7 m-rel magasítottákés a vízoldal felé erősítették a töltést.
1980. után Tiszavidnél, Tivadarnál és Jándnál, néhány ősmederkeresztezésnél került sor avédképesség helyreállítására. Vásárosnamény alatt - a magassági hiányokra tekintettel -tartalékdepóniák épültek, amelyekben töltés-folyóméterenként számítva 1 m3 anyag állt avédekezők rendelkezésére.
1997-2012-ben a Beregi öblözet teljes magyarországi védtöltés fejlesztésére került sor. Enneksorán hat új gátőrtelep és két védelmi központ is megépült, és az összes vízmérce állomás(köztük két automata távmérő) valamint automata meteorológiai állomások fejlesztésére is sorkerült.

TISZA-SZAMOSKÖZI ÖBLÖZET

Az öblözethez 179,329 km árvízvédelmi töltés tartozik:
- Tisza balparti töltés Tiszabecstől Olcsvaapátiig 47,34km,
- Szamos jobbparti töltés Szamosbecstől Olcsvaapátiig 46,385 km,
- Túr jobbparti töltés a magyar-ukrán-román hármashatártól Tiszakóródig 28,022 km,
- Túr balparti töltés a magyar-román országhatártól Szatmárcsekéig 26,665 km,
- Batár balparti töltés Magosligettől Uszkáig 9,94 km,
- Palád jobbparti töltés Kispaládtól Kishódosig 6,423 km,
- Palád balparti töltés Kishódosnál 0,98 km,
- Sáréger jobbparti töltés Garbolctól Kishódosig 6,8 km,
- Sáréger balparti töltés Garbolctól Tisztaberekig 6,774 km,
- Szamos-Túr közi zárógát (II. rendű védvonal) 25,234 km.
- Olcsvaapáti keresztgát (II. rendű védvonal) 1 km

Az 1892-ben megalakult Tisza balparti Töltésfenntartó Érdekeltség 12 év alatt a meglévőmintegy 77 km szakaszosan kiépítetett töltéseket összekötötte és egységesítette, így ezek aszakaszok egy összefüggő, de gyenge, nyárigátszerű védelmet képeztek, míg alatta mindkétfolyón nyílt ártér volt a Szamos torkolatáig.
1926-29 között kiépült a Szamos jobb parti töltése Panyola és Olcsvaapáti között valamintelkészült a felső szakasz töltéseinek megerősítése is. A Palád-Csécsei csatorna torkolatánálvasbeton csőzsilip épült Tiszakóródnál. 1928-ra megépült a Túr Sonkád-Tiszakóród közötti,11.5 km hosszú új medre, a Sonkádi fenékgát és osztózsilip valamint a Túr torkolati bukógátés a Kövessy Győző zsilip.
Az 1932. évi árvíz után a Szamos alsó 20 km-es töltésszakasza magasításra és erősítésrekerült, a Szamossályi holt medernél megépült a torkolati zsilip.
A Tisza és a Batár töltésein az 1947-48. évi árvízkor hosszú szakaszon átbukott a víz ésgátszakadás is bekövetkezett, ezért 1949-ben a Tisza balpartján Kisar és Tiszabecs között,valamint a Batár balparton 7,0 km hosszban - a kialakult árvízszint fölött 0,5 m-rel -sapkázással magasították a töltéseket.
1950-52. között a Tisza bal parti töltés Kisar-Tiszakóród közötti 39,3 km-es és a Batár balparti töltés 7 km-es szakaszát az új (1949-es) mértékadó árvízszint fölé magasították, és aBatár töltést 1,0 km hosszú új töltéssel bekötötték a határon túl épülő Batár balparti töltésbe .1953-ban a Tisza bp-i töltést tovább erősítették a 0,5 % valószínűségű árvízszint fölé 0,25 mel.
1948-54. között a Túr, a Palád a Sáréger és a Szamos egy rövid szakaszán történt erősítés. ATúr romániai szakaszának betöltésezése okán emelkedő árvízszint következtében a Túrtöltésein 1956-ban, majd 1964-65-ben újabb fejlesztéseket hajtottak végre (1962. éviárvízszint fölé 0,5 m-re). Ehhez csatlakozva a Palád és a Sáréger töltéseinek fejlesztése iselkészült.
A 1960-as évek második felében a Szamos töltés Panyola-Kérsemjén közötti szakaszának egyrésze áthelyezésre került. 1967-ben megépült Nagyarnál a Petőfi zsilip a Tisza balpartitöltésébe.
Az öblözet védelmére - az 1970. évi katasztrófa tapasztalatai alapján, amikor a legtöbb kárt azországhatáron túli gátszakadásokból kiömlő víz okozta - először a Szamos jobbpart és Túrbalpart közötti lokalizációs töltést építették meg 1970-75. között, 41,9 km hosszban, amelymagában foglalta a Sáréger balparti töltését is.
1975-76-ban kiépült a Sáréger jobb parti töltése 10 km hosszban, valamint ezen a szakaszon aTúr bal parti töltése is.
1971-75. között Tiszabecsnél a Tisza balparti és a Batár balparti töltés fejlesztése történt megösszesen 1,5 km hosszban.
A Szamos töltéseinek fejlesztése 1972-ben indult és 2004-ben fejeződött be. 1972-1982.között 44,8 km töltés került kiépítésre a Szamos mentén. A töltéserősítés keretében új helyrekerült a Szamossályi zsilip. 1983-85. között újabb 800 m, 1992-ig pedig a jobb parton a 11,0tkm között épült ki a töltés. A alsó 11 km fejlesztésére 1997-2004 között került sor.
1982-83-ban kiépítésre került a Batár töltése 4,0 m széles koronával, mindkét oldalon 1:2 –esrézsűhajlással, de 1,5 m-es magassági biztonsággal. A Batár és a Palád töltéseinekösszekötésével a Palád-Csécsei öblözet teljesen körül lett zárva.
2001-2002-ben kiépült a 2001. évi árvíznél megrongálódott Túr balparti és Palád jobbpartitöltésszakasz.

Szamos-Krasznaközi és Kraszna balparti öblözet:

Az öblözethez 108,976 km árvízvédelmi töltés tartozik:
- Szamos balparti töltés Csengertől Olcsváig 46,65 km,
- Kraszna jobbparti töltés Vállajtól Olcsváig 40,482 km,
- Kraszna balparti töltés Vállajtól Vásárosnaményig 21,844 km.
Az 1894-ben megalakult Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamos bal parti Árvízmentesítő ésBelvízszabályozó Társulat 1899-re fejezte be a Szamos bal parti töltésének kiépítését. Atöltések kiépítésével együtt 1895-98. között megépült két nagy műtárgy is Tunyogmatolcs,illetve Olcsva határában, valamint a szamoskéri csőzsilip
.Az 1919 után három helyen, összesen 300 m hosszban töltésáthelyezésekre került sor. 1933-43. között az 5,4-15,2 tkm 1947-52 között pedig a 15,2-21,0 tkm szakaszokon történt töltésmagasítás (árvízszint fölé 1,0 m-rel) a jellemző töltésméretek változtatása nélkül.
1895-98. között a Kraszna bal parton a terepi adottságok miatt csak a veszélyeztetettbelterületek, illetve egyes értékesebb területeket védelmére épültek körgátak, valamint 9 dbkisebb csőzsilip biztosította a mentett területről a belvizek leeresztését.
1947-57. között Nagyecsed és Kocsord között agyagékelésre volt szükség, mert a töltésekhelyenként vízáteresztő lápi talajból épültek.
A Szamoson az 1970. évi árvíz után indult el nagymértékű töltésfejlesztés, amely 2004-benfejeződött be. 1982-ig a 38,5-46,65 tkm és a 19,65-38,5 tkm közötti szakaszokon történt mega kiépítés. Ez idő alatt a Tunyogmatolcsi a régi zsilipet elbontották és mellette új műtárgyépült. 1986-92. között 12,6-19,65 tkm és a 5,7-6,75 tkm közötti szakasz, ezt követően 1996-iga 6,75-7,2, a 11,6-12,6, a 7,6-8,55 tkm közötti, 1996-ban a 0,5-2,15 tkm közötti szakaszkiépítésére került sor. 2004-ben a még hiányzó torkolati szakaszok kiépítésével a Szamosfolyó teljes hosszában elkészült a töltés fejlesztés.
A Krasznán jelentős fejlesztések a töltésezés óta nem voltak. 1976-ban a 22,58-23,48 tkmközött, 1977-ben pedig a 20,95-21,75 tkm között építettek szivárgás gátló résfalat kevéssikerrel.A jobb parti töltés 1893-98. között a Kraszna medrének ásásakor kikerült földtömeg épült ki.A kedvezőtlen szivárgási viszonyok javítása érdekében több helyen is résfalak létesültek többkevesebbsikerrel.
A Kraszna jobb parti töltéssel együtt épült a nagyecsedi zsilip a Lápifőcsatorna torkolatához.
1996-ban kiépült a 27,39-30,61 tkm közötti szakasz a mértékadó árvízszint fölé 1,0 m-rel.

Felsőszabolcsi öblözet:
Az öblözethez 144,184 km árvízvédelmi töltés tartozik:
- Tisza balparti töltés Vásárosnaménytól Vencsellőig 89,894 km,
- Lónyay-főcsatorna jobbparti töltés Berkesztől Vencsellőig 35,383 km,
- Lónyay-főcsatorna balparti töltés Berkesztől Vencsellőig 18,967 km
- Főcsatlakozó főfolyások töltései 47,669 km
A Tisza árvizei ellen védő, nagyobb arányú beavatkozások 1846-tól indultak megFelsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat irányítása alatt.
1879-80-ban építették ki a töltéseket az 1876. évi árvízszintre, majd 1883-87. között újabbfejlesztés következett. 1889-90-ben az újból emelték a töltéseket az új mértékadó árvízszintfölé 1,0 m-el valamint Zsurk és Győröcske térségében töltésáthelyezést hajtottak végre.
A Vásárosnamény-Zsurk közötti szakaszon a Tisza bal partján 1927-39. között körgátaklétesültek a községek védelme érdekében, a nyílt területeket pedig nyári gátakkalmentesítették mintegy 45 km összes hosszban. 1965-ben új árvízvédelmi töltés épültTiszaszentmárton és Eperjeske között.
1969-ig a községek körgátjainak 1 m-es biztonsággal, 3 m széles koronával és 1:3 kétoldalirézsűvel, 1973-ban pedig a Vásárosnamény északi töltésének a kiépítésével befejeződött aVásárosnamény-zsurki árvízvédelmi szakasz kiépítése.
1977-ben Záhony és Zsurk között holt mederfeltöltést majd 1992-ben Zsurk határában egyősmeder keresztezésnél védképesség helyreállítási munkák történtek.
2007-ben megépült a Lónyay-főcsatorna torkolati zsilip.

Összeállította: FETIVIZIG Árvízvédelmi, Folyógazdálkodási és a Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály