A fenntartás és fejlesztés általános irányelvei és feladatai
A FETIVIZIG működési területe az ország 5 belvíztől legjobban veszélyeztetett területei közé tartozik, az öt belvíztől leginkább veszélyeztetett területe közül négy az Igazgatóságunk területén található. A belvízrendszerek kiépítettsége alapvetően megfelelő, napjainkban előforduló nagy intenzitású csapadék esetén, kisebb területeken lehet szükség kapacitásbővítő beavatkozásra.
Belvízrendszereink kiépítettsége döntően megfelelő, ezért célunk a teljesítőképesség megőrzése, rendszerelemek korszerűsítése, távérzékelési hálózat kiterjesztése. Minden körülmény között biztosítani kell a kezelésünkben levő szivattyútelepek és zsilipek, duzzasztók és vízkormányzó műtárgyak jó üzemképességét.
Aszályos időszakokban pedig növelni szükséges a víztározási lehetőségeket, vízpótlás biztosítását a mezőgazdálkodás igénye szerint.
Fenntartási és fejlesztési munkák
Figyelmet fordítunk a csatornák karbantartására, iszapolására, vízszállító képességének megőrzésére. A vízkormányzó műtárgyak jó állapotára, korszerű távjelzőhálózatba kapcsolására. Belvízátemelő szivattyútelepek korszerű üzemeltetésére és vezérlőrendszerének kialakítására. Fejlesztések során szem előtt tartjuk a környezettudatos vízgazdálkodást.
A fenntartási munkát „összehangoljuk” a védendő terület értékességével, a természetvédelmi szempontokkal.
A természet-közeli vízgazdálkodáshoz (belvízreform) kapcsolódó igények
Napjainkban a mezőgazdaság szerkezetének termelési, tulajdoni változásai miatt, valamint a természet-közeli tájgazdálkodás és a természetvédelem, ökológiai szempontjainak előtérbe kerülésével változtatni kell a „működtetés” filozófiáján.
Egyre kisebb területeken folytatnak intenzív szántóföldi gazdálkodást, nő az erdősítés, s egyre nagyobb a valamilyen szinten védett területek nagysága, egyre több területet hódít vissza a természet. Ebből az új helyzetből adódó gazdálkodásnak kisebb a belvízérzékenysége, mint a réginek.
A fentiekből kiindulva át kell tekintenünk a vízvisszatartás, vízpótlás, a területi tározás, a természet-közeli vízrendezés kérdéseit, a belvízmentesítés egész folyamatát, filozófiáját.
Tehát a természet- és környezetvédelem érdekeinek megfelelő, a mezőgazdasági termelés igényeit és a vagyonbiztonságot figyelembevevő vízgazdálkodást kell megvalósítani, amelynek során vizsgálni kell a belvízrendszerek területén:
Elmúlt években megvalósult fejlsztések
2014-2020 pályázati ciklusra tervezett fejlesztések
A FETIVIZIG működési területe az ország 5 belvíztől legjobban veszélyeztetett területei közé tartozik, az öt belvíztől leginkább veszélyeztetett területe közül négy az Igazgatóságunk területén található. A belvízrendszerek kiépítettsége alapvetően megfelelő, napjainkban előforduló nagy intenzitású csapadék esetén, kisebb területeken lehet szükség kapacitásbővítő beavatkozásra.
Belvízrendszereink kiépítettsége döntően megfelelő, ezért célunk a teljesítőképesség megőrzése, rendszerelemek korszerűsítése, távérzékelési hálózat kiterjesztése. Minden körülmény között biztosítani kell a kezelésünkben levő szivattyútelepek és zsilipek, duzzasztók és vízkormányzó műtárgyak jó üzemképességét.
Aszályos időszakokban pedig növelni szükséges a víztározási lehetőségeket, vízpótlás biztosítását a mezőgazdálkodás igénye szerint.
Fenntartási és fejlesztési munkák
Figyelmet fordítunk a csatornák karbantartására, iszapolására, vízszállító képességének megőrzésére. A vízkormányzó műtárgyak jó állapotára, korszerű távjelzőhálózatba kapcsolására. Belvízátemelő szivattyútelepek korszerű üzemeltetésére és vezérlőrendszerének kialakítására. Fejlesztések során szem előtt tartjuk a környezettudatos vízgazdálkodást.
A fenntartási munkát „összehangoljuk” a védendő terület értékességével, a természetvédelmi szempontokkal.
A természet-közeli vízgazdálkodáshoz (belvízreform) kapcsolódó igények
Napjainkban a mezőgazdaság szerkezetének termelési, tulajdoni változásai miatt, valamint a természet-közeli tájgazdálkodás és a természetvédelem, ökológiai szempontjainak előtérbe kerülésével változtatni kell a „működtetés” filozófiáján.
Egyre kisebb területeken folytatnak intenzív szántóföldi gazdálkodást, nő az erdősítés, s egyre nagyobb a valamilyen szinten védett területek nagysága, egyre több területet hódít vissza a természet. Ebből az új helyzetből adódó gazdálkodásnak kisebb a belvízérzékenysége, mint a réginek.
A fentiekből kiindulva át kell tekintenünk a vízvisszatartás, vízpótlás, a területi tározás, a természet-közeli vízrendezés kérdéseit, a belvízmentesítés egész folyamatát, filozófiáját.
Tehát a természet- és környezetvédelem érdekeinek megfelelő, a mezőgazdasági termelés igényeit és a vagyonbiztonságot figyelembevevő vízgazdálkodást kell megvalósítani, amelynek során vizsgálni kell a belvízrendszerek területén:
· a területhasználatot (művelésből való kivonás)
· a tulajdoni viszonyokat
· a vízvisszatartás, vízpótlás kérdéseit
· a létesítmények jelenlegi és szükséges kiépítettségét (esetleg a kiépítettség csökkentését, a mértékadó vízszint emelését)
· az üzemeltetést (szivattyúzás csökkentése)
· a szükséges fenntartási munkákat
· az élővilág életfeltételeihez szükséges víz biztosítását
· a vizes élőhelyek kialakítását, megtartását, ennek érdekében a csatornák méreteinek az átalakítását úgy, hogy a belvíz-elvezetési funkció is megmaradjon
· A megvalósítási költségeket, a várható „hasznot” a várható kártérítési igényeket,
· a tulajdoni viszonyokat
· a vízvisszatartás, vízpótlás kérdéseit
· a létesítmények jelenlegi és szükséges kiépítettségét (esetleg a kiépítettség csökkentését, a mértékadó vízszint emelését)
· az üzemeltetést (szivattyúzás csökkentése)
· a szükséges fenntartási munkákat
· az élővilág életfeltételeihez szükséges víz biztosítását
· a vizes élőhelyek kialakítását, megtartását, ennek érdekében a csatornák méreteinek az átalakítását úgy, hogy a belvíz-elvezetési funkció is megmaradjon
· A megvalósítási költségeket, a várható „hasznot” a várható kártérítési igényeket,
Elmúlt években megvalósult fejlsztések
· A Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja / Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése/
· Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja II. ütem. Máriapócsi főfolyás komplex vízrendezése
· Az Öreg-Túr rehabilitációja 2010. I. ütem
· Felsőszabolcsi belvízrendszer komplex fejlesztése I. ütem. A szivattyútelepek és zsilipek rekonstrukciója, az igazgatóság térinformációs rendszerébe való integrálása
· Tavak és ligetek a határmentén, a Szamos holtágak revitalizációja
· Felső-Szabolcsi belvízrendszer fejlesztése II. ütem
· Az árvízi készültség növelése a határon átnyúló Beregi belvízrendszer területén, előtérbe állítva a Csaronda - Latorca csatorna vízgyűjtőjét
· Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja II. ütem. Máriapócsi főfolyás komplex vízrendezése
· Az Öreg-Túr rehabilitációja 2010. I. ütem
· Felsőszabolcsi belvízrendszer komplex fejlesztése I. ütem. A szivattyútelepek és zsilipek rekonstrukciója, az igazgatóság térinformációs rendszerébe való integrálása
· Tavak és ligetek a határmentén, a Szamos holtágak revitalizációja
· Felső-Szabolcsi belvízrendszer fejlesztése II. ütem
· Az árvízi készültség növelése a határon átnyúló Beregi belvízrendszer területén, előtérbe állítva a Csaronda - Latorca csatorna vízgyűjtőjét
2014-2020 pályázati ciklusra tervezett fejlesztések
· Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint-csökkentő tározó területén
· Belvízi szivattyútelepek és épületek rekonstrukciók
· Belvízvédelmi művek rekonstrukciója
· Belvízi szivattyútelepek és épületek rekonstrukciók
· Belvízvédelmi művek rekonstrukciója