A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Észak-alföldi Régióban található. Illetékességi területe 5456 km2 , amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye csaknem teljes egészére kiterjed, kis részben érintve Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyét is.
Természetföldrajzi szempontból a Felső-Tiszához kapcsolódik, magába foglalja a Tisza vízgyűjtő Záhonyig terjedő teljes hazai területét, beleértve a Túr, a Szamos és a Kraszna vízgyűjtőjének hazai részét, valamint a Tisza Záhony-Tokaj közötti balparti vízgyűjtőjét, benne a nyírségi vizeket összegyűjtő Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területét.
Az igazgatóság három országgal, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos.
A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a FETIVIZIG területén vízkárelhárítási feladatok országos összehasonlításban is jelentősek. A folyókon levonuló árvizek szintje alatt fekvő 116 településen 180 ezer ember él. Az 1965 km2 árvíztől veszélyeztetett területet 541 km hosszú árvédelmi töltés védi az árvizektől. Az igazgatóság területén található az ország árvízvédelmi fővédvonalainak 15 %-a és a folyóhálózat 10 %-a.
Területünkön lép hazánkba a Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna. Folyószabályozási feladatokat a Tisza Tiszabecs-Tokaj között szakaszán, valamint a Túr és a Szamos folyó magyarországi szakaszán kell ellátni.
A Felső-Tisza-vidék az ország legárvízveszélyesebb térségei közé tartozik. A veszélyeztetettség elsősorban az árvizek rendkívül gyors kialakulása miatt áll elő. Az áradás intenzitása eléri a 30-40 cm/órát is. A csapadéktevékenység kezdetétől számítva a vízállástetőzés 1-2 nap alatt bekövetkezik az országhatárnál, ez idő alatt az áradás mértéke elérheti a 10-12 métert is, tehát az árvízvédekezési munkák előkészítéséhez és végrehajtásához max. 2 nap áll rendelkezésre.
A Tisza és a Szamos árvízi vízhozamai jelentős víztömeget képviselnek, külön-külön is megközelíthetik, illetve meghaladhatják a 4000 m3/s-ot, amely több mint 100-szorosa a kisvizinek.
Az árhullámok tartóssága Tiszabecsnél csak néhány nap, viszont Tiszabercelnél és a Krasznán több hétig is eltart. Jellemző több folyó egyidejű áradása, az árhullámok egymásra futása és egyesülése is, amely számos rendkívüli helyzetet eredményezett.
A működési területen 1040 km hosszú kizárólagos állami tulajdonú, igazgatósági kezelésű belvízcsatorna található. A 11 db torkolati és a 4 db esésnövelő igatósági kezelésű belvízi szivattyútelep 64,2 m3/s vizet képes átemelni. A belvízvédelmi művek fajlagos levezető-képessége 32,6 l/s/km2. 11 állandó és 7 időszakos tározóban 36,6 millió m3 belvíz tartható vissza.
A magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer 172 db állomásról 5 percenként on-line adatokat szolgáltat a vízállás, a csapadék és a léghőmérséklet változásáról. Ezen kívül összesen 623 db hagyományos vízrajzi mérőállomást is működtetünk.
Természetföldrajzi szempontból a Felső-Tiszához kapcsolódik, magába foglalja a Tisza vízgyűjtő Záhonyig terjedő teljes hazai területét, beleértve a Túr, a Szamos és a Kraszna vízgyűjtőjének hazai részét, valamint a Tisza Záhony-Tokaj közötti balparti vízgyűjtőjét, benne a nyírségi vizeket összegyűjtő Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területét.
Az igazgatóság három országgal, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos.
A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a FETIVIZIG területén vízkárelhárítási feladatok országos összehasonlításban is jelentősek. A folyókon levonuló árvizek szintje alatt fekvő 116 településen 180 ezer ember él. Az 1965 km2 árvíztől veszélyeztetett területet 541 km hosszú árvédelmi töltés védi az árvizektől. Az igazgatóság területén található az ország árvízvédelmi fővédvonalainak 15 %-a és a folyóhálózat 10 %-a.
Területünkön lép hazánkba a Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna. Folyószabályozási feladatokat a Tisza Tiszabecs-Tokaj között szakaszán, valamint a Túr és a Szamos folyó magyarországi szakaszán kell ellátni.
A Felső-Tisza-vidék az ország legárvízveszélyesebb térségei közé tartozik. A veszélyeztetettség elsősorban az árvizek rendkívül gyors kialakulása miatt áll elő. Az áradás intenzitása eléri a 30-40 cm/órát is. A csapadéktevékenység kezdetétől számítva a vízállástetőzés 1-2 nap alatt bekövetkezik az országhatárnál, ez idő alatt az áradás mértéke elérheti a 10-12 métert is, tehát az árvízvédekezési munkák előkészítéséhez és végrehajtásához max. 2 nap áll rendelkezésre.
A Tisza és a Szamos árvízi vízhozamai jelentős víztömeget képviselnek, külön-külön is megközelíthetik, illetve meghaladhatják a 4000 m3/s-ot, amely több mint 100-szorosa a kisvizinek.
Az árhullámok tartóssága Tiszabecsnél csak néhány nap, viszont Tiszabercelnél és a Krasznán több hétig is eltart. Jellemző több folyó egyidejű áradása, az árhullámok egymásra futása és egyesülése is, amely számos rendkívüli helyzetet eredményezett.
A működési területen 1040 km hosszú kizárólagos állami tulajdonú, igazgatósági kezelésű belvízcsatorna található. A 11 db torkolati és a 4 db esésnövelő igatósági kezelésű belvízi szivattyútelep 64,2 m3/s vizet képes átemelni. A belvízvédelmi művek fajlagos levezető-képessége 32,6 l/s/km2. 11 állandó és 7 időszakos tározóban 36,6 millió m3 belvíz tartható vissza.
A magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer 172 db állomásról 5 percenként on-line adatokat szolgáltat a vízállás, a csapadék és a léghőmérséklet változásáról. Ezen kívül összesen 623 db hagyományos vízrajzi mérőállomást is működtetünk.