Rendezvényt tartott a Víz Világnapja alkalmából 2023. március 23-án a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezete a Vármegyeháza Bessenyei Nagytermében.
Ezen a napon a négy ősi elem egyike, a víz felé fordul az érdeklődés. Célja, hogy fókuszáljunk a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára, az édesvízkészletek veszélyeztetettségére, valamint arra, hogy ivóvízkészletünk véges, ezért tegyünk meg mindent vizeink megóvása érdekében. E gondolatok jegyében zajlott a jelentős számú résztvevővel megrendezett ünnepi előadóülés.
A köszöntőket megelőzően Bodnár Gáspár vízügyi igazgató megnyitó gondolataiban emlékeztetett arra, hogy 30 évvel ezelőtt ünnepeltük először a Víz Világnapját. Az ENSZ Közgyűlése március 22-ét jelölte meg ezen világnapnak, melyen 1993 óta a figyelmet a víz felé kell fordítani. A szervezet minden évben más-más szlogent határozott meg a jeles nappal kapcsolatban. Az idei jelmondatra tekintve – a korábbiaktól eltérően - felszólító mondatot olvashatunk, mely így hangzik: „Változtass most!” Örülünk annak, hogy a vízzel kapcsolatos hozzáálláson, felhasználáson a változtatást a világszervezet is sürgeti. Ez azt jelenti, hogy másként kell a vizekkel foglalkozni, meglévő vízpazarlásra, vízszennyezésre irányuló szokásainkon változtatni kell. Továbbá aggodalmát fejezte ki, hogy baj van a vizeinkkel, a vízkészletekkel, gondoljunk csak az elmúlt esztendei rendkívüli aszályra, amikor is vízfolyásaink nagy százalékban kiszáradtak, tavainkat csak 50% alatt tudtuk feltölteni, mely helyzeten az elmúlt időszak csapadékos időjárása sem tudott gyökeresen változtatni. Beszédének végén tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az előző napi országos ünnepségen az igazgatóság négy szakaszmérnökségének egy-egy kiváló szakembere – Dávid Zoltán szakaszmérnök, Gere Csaba területi felügyelő, Váradi Viktor gépészeti referens, Kelemen József gátőr - kitüntetést vehetett át, melyre nem volt még példa.
A bevezető szavak után először Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal főispánja köszöntötte a vendégeket, aki maga is gratulált a kitüntetetteknek. Jól látják a közös munka során, hogy a megye vízügyi szakemberei magas szinten látják el feladataikat, mely most országos szinten is megerősítést nyert. Ez is azt bizonyítja, hogy vízzel kapcsolatos tudásuk széleskörű.
Mindannyian érezzük, tudjuk – emelte ki a Kormányhivatal vezetője – hogy az élet bölcsője a víz. Ismereteink birtokában tudjuk, hogy a Föld felszínének 71%-át víz borítja, az emberek szervezetének 66%-a szintén vízből épül fel, továbbá az ókorban a nagy folyók, vizek mentén alakultak ki a kultúrák. Vannak szakemberek, akik tudásukkal erről sokkal többet képesek átadni nekünk. A tudás egyben felelősség is, nem mindegy, hogyan hasznosítjuk, figyelünk-e arra, hogy ez az erőforrás rendelkezésre álljon. Tapasztaljuk, hogy egyre inkább oda kell figyeljünk a vízre, mert a klímaváltozás eredményeképpen néha nagy kilengéseket mutat. Kevesebb mennyiségben és más eloszlásban érkezik, mint ahogy dédszüleink megszokhatták. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy a Kormányhivatal munkáját is átszövi a vízzel való foglalatosság a környezetvédelmi szakügyekben. Tájékoztatott arról, hogy maguk is részt vesznek nemzetközi programokban, jelen esetben a Tisza vízminőség monitoringját szélesítik ki. Vízzel találkoznak továbbá, amikor a vidékfejlesztési pályázatokat gondozzák. A vízzel kapcsolatos munkákat a környezeti szempontok maximális figyelembe vételével végzik. Végezetül zárszavában elismerte az ilyen rendezvények fontosságát, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy felelősen bánjunk a vízzel.
Kitüntetett alkalom a Víz Világnapja, ilyenkor megtelik a Vármegyeháza díszterme – üdvözölte az eseményt Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke. Itt köszönthetik a vízügyi dolgozókat, akik évtizedek óta gondoskodnak arról, hogy az árvíztől megvédjenek, aszály elleni kihívásokra válaszokat adjanak. Egy évvel ezelőtt útjára indult az a vármegye előtt álló feladat, ami a Tiszából eredendő vízpótlást jelenti a Nyírség vízválasztójára. Ennek tervezése elkezdődött és várhatóan év végére elkészül az uniós projekt elvárása szerint. A szakmai munkával megfelelő választ fognak tudni adni az Észak-Nyírségre váró negatív hatásra. Ugyanis tavaly emberemlékezet óta a legnagyobb aszályos időszakot tapasztaltuk. A vízügyi ágazat nem csak az árvízre, de az aszályra is tud megoldásokat adni beruházásaik során. Tavaly nagy lehetőséget jelentett a Beregben megvalósított vízkormányzás. Elvárás, hogy tudjunk vizet juttatni az aszályos területekre. Ismertette továbbá, hogy a Vármegyei Önkormányzatnak is vannak vízügyet érintő feladatai. Kárpátalján sóbányát monitoroznak éppen, melynek segítségével látják, hogy milyen kihívásoknak kell eleget tenni, milyen beavatkozásokra van szükség a sóbányában. Beregszászon folyik szilárd hulladéklerakó tervezése is, így kevesebb hulladék érkezik majd vármegyénkbe a folyókon, mely munkát a jövőben tovább szeretnék folytatni. Számos feladat áll még előttük, ami a vizet érinti. Reményét fejezte ki, hogy sikerrel teljesítik az előttük álló kihívásokat.
Szakmai előadás keretében először dr. Bartholy Judit professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora az éghajlatváltozást szemléltette. Sokéves mérési adatok alapján megállapították, hogy gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események jelentkeznek; már látszanak azok a tendenciák, melyek a jövőre vonatkozóan egyre erősödnek és az évszázad végére valószínűleg egy egészen más klíma vár ránk. Azonban, ha sikerül az üvegházhatásúgáz-kibocsátáson csökkenteni, talán nem jutunk el addig, amit most a modellek előre jeleznek. Előrejelzésük szerint 3-4 Celsius-fokos felmelegedésre számíthatunk a térségben. A vízgazdálkodásnak is igazodnia kell ehhez, hiszen a lehulló csapadék mennyisége csak 5-10%-kal csökken, az viszont, hogy az év mely szakában hullik le, alapvetően meg fog változni. Eddig a nyári hónapokban esett több eső és erre szüksége is volt a mezőgazdaságnak, most pedig úgy tűnik, a téli csapadék mennyisége nő – ismertette az előadó.
Második előadóként Szabó János Adolf hidroinformatikai kutató lépett a pulpitusra. Prezentációjában három, a Felső-Tisza vidékén megvalósított kutatás-elemzés eredményeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy az olykor jelentkező víztöbbletekből visszatartott vizekkel kell pótolnunk a vízhiányt a csapadékmentes hónapokban, ugyanis a jövőben a vízhiány megoldása lesz a központi feladat ebben a régióban. Megvizsgálták továbbá modellekkel a hegyvidéki erdősültség változásának hatását és egyértelmű konklúzióként szűrték le, hogy ez nem lehet oka árvízi veszély növekedésének. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás várható hatása miatt előrelátóan kell gazdálkodni a vízzel, tartsunk vissza, amennyit lehet, majd osszuk meg azt a hiányban szenvedőkkel.
Az eseményen átadták a középiskolások körében meghirdetett, a világnapi szlogenhez kapcsolódó szakmai pályázat díjait is. Kató Sándor műszaki igazgató-helyettes, az MHT Területi Szervezetének frissen megválasztott elnöke gratulált és jutalomban részesítette az első és második helyezett Nyíregyházi Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum (ÉVISZ) diákjait, valamint a harmadik helyet megszerzett Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulóját, holtversenyben szintén ÉVISZ-es pályázóval.